Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az okos kártyák 20 évvel ezelőtti kitalálásuk idején azt az ígéretet hordozták magukban, hogy egységes, bárhol használható személyes azonosító módszerként a korábbinál kényelmesebbé teszik életünket. Ezzel szemben – bár a Gartner Dataquest szerint tavaly 598 millió okos kártyát bocsátottak ki és a következő négy évben ez a szám évi átlag 32 százalékos ütemben bővül – az elmúlt időszakban három, egymástól elszigetelt alkalmazásuk alakult ki. (Az okos kártyák nem tévesztendők össze az elsősorban utcai telefonokban használatos memóriakártyákkal, amelyekből tavaly közel 1,3 milliárd darabot adtak el.)
A legtöbb chipkártyát mobiltelefonok SIM-kártyáiként (Subscriber Identification Module) használják fel. Ez képviseli piacuk 53 százalékát. A következő alkalmazási terület 29 százalékos piaci részesedéssel a banki debit- és hitelkártya-kibocsátás (feltételezések szerint a következő öt-tíz évben minden mágnescsíkos bankkártya helyét átveszik az okos kártyák), végül a harmadik felhasználás a komputerhálózatokba és más védett helyekre való belépést biztosító rendszerek területe.
A technológia terjedésének legfőbb akadálya a megfelelő fogadóterminálok viszonylag gyér elterjedtsége. Az okos kártyákat akkor lehetne maximális hatékonysággal, tömegesen használni, ha létezne elfogadásuk egységes, kiterjedt rendszere, csakhogy ennek kiépítése meghaladja egy-egy érintett fejlesztő cég anyagi erejét, azaz olyan összefogást igényelne a gyártóktól, amire azok – lévén egyébként versenytársak – nem hajlandók. A probléma megoldásához a kormányok szerepvállalására lenne szükség.
A másik nagy gond, hogy nem létezik a chipkártyák egységes piaca. Mint Duncan Brown, az Ovum tanácsadó vállalkozás szakértője mondja: a háromféle felhasználás élesen elkülönül egymástól, az alkalmazás, a telepítés és a piac (a marketing) olyannyira elszigetelt esetükben, hogy mind a megrendelők, mind a fejlesztők önállóan kezelik a három területet. Ezen a helyzeten az változtathatna, ha az informatikai és távközlési ágazatokat összeolvasztó internet fejlődésével párhuzamosan az okos kártyák az azonosítás általános eszközeivé válnának. Hordozhatnák felhasználójuk biztonságos azonosításának kellékeit (akár ujjlenyomatukat vagy hangazonosítójukat is), továbbá hálózati hozzáférési jogainak listáját munkahelyük intranetével vagy valamely internetes szolgáltatáscsomaggal kapcsolatban, s ez utóbbihoz hozzárendelhetnék a tulajdonos folyószámláját az esedékes e-bevásárlási vagy díjfizetések lebonyolítására. Ha a kártyák fejlesztői nem tudják egyesíteni a funkciókat, akkor technológiájuknak részpiaconként kell felvennie a versenyt a többi rendszerrel, például a biometrikus (írisz-, ujjlenyomat-alapú) azonosítókkal, és ebben a versenyben alulmaradhatnak, mert ekkor az egyedi rendszertelepítési költség lesz a meghatározó tényező a felhasználók döntéseinek meghozatalában.
K. S.
keret
A chipkártya francia találmány, ennek megfelelően Európában, azon belül is Franciaországban és Németországban terjedt el a leginkább használata. Az utóbbi időszakban egyre népszerűbbé válik a Távol-Keleten is, az Egyesült Államokban azonban – a rendkívül fejlett vezetékes telefonrendszerek és az azokhoz kapcsolódó kifinomult elszámolási módszerek miatt – egyelőre viszonylag kevéssé ismerik. Oliver Piou, a Shlumberger Smart Cards technológiaszolgáltató cég elnöke szerint az idén három alkalmazásban várható gyors fejlődés. Az első a komputerhálózatok beléptetőrendszerei (a Gartner Dataquest ebben az alkalmazásban 196 százalékos bővülést jósol a következő négy évre), a második a banki terület, a harmadik a mobiltelefonok SIM-kártyáinak kiterjedtebb, például e-kereskedelmi fizetőeszközként való használata.
tbla
Okoskártya-alkalmazások
(világszinten, millió darab)
1999 2000 2001 2002 2003 2004 Növ. (1999–2004, %)
Mobilkommunikáció 235,3 317,0 417,1 519,8 649,8 807,6 28,0
Pénzügyi kártyák 113,8 175,9 238,5 324,0 395,5 459,3 32,2
Egészségügyi kártyák 28,7 29,4 26,8 33,5 65,6 82,6 23,6
Fizetőtévé-alkalmazások 17,5 21,5 26,6 35,1 43,9 55,3 25,9
Közlekedés 0,3 0,6 1,7 2,5 3,9 6,2 81,1
Személyi azonosítás 14,1 24,5 34,7 57,9 83,0 95,7 46,7
Hálózati biztonság 0,7 4,6 15,6 48,4 102,2 169,4 196,0
Más 21,3 24,2 30,3 35,9 53,5 82,3 31,0
Összesen 431,7 597,9 791,3 1057,0 1397,0 1758,4 32,4
Növekedés (év/év, %) 52 38 32 34 32 26
Forrás: Financial Times
