Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az autóextrák amúgy is egyre szélesebb skáláján a következő színt valószínűleg a fedélzeti adatátviteli hálózatok jelentik majd. Az utasok videofilmeket nézhetnek, CD-t hallgathatnak, vagy mobiltelefonok kihangosítóit, esetleg a navigációs rendszert használhatják, vagy internetezhetnek egy időben rákapcsolódva a kocsiban lévő miniatűr fénykábelhálózatra. Ugyanez igaz a repülőgépekre, illetve az épületekre, irodaházakra vagy lakásokra is – derül ki a Financial Times cikkéből.
A találmány, amely ezt a fejlődést lehetővé teszi, az optikai jelek vezetésére képes műanyag szál, amely a rövid távú átvitelben kezdi átvenni az üvegszálak helyét (ugyanúgy, ahogy a hosszú távú kapcsolatok közvetítéséből az üvegszál kiszorítja a rézvezetéket). Az újabb és újabb kunsztokért lelkesedő vastag bukszájú fogyasztók már ma is rendelhetnek fedélzeti adathálózatot, ha S osztályú Mercedest vesznek, de a DaimlerChrysler AG további 14 autógyárral és az 50 beszállítót tömörítő Media Oriented System Transport (MOST) konzorciummal együtt folyamatosan dolgozik a technológia standardizálásán. Ez elsősorban annak az optikai busznak a kidolgozását jelenti, amelyet az autókba épített műanyag, polimer optikai vezetékeken (POF – polymer optical fibre) használnának.
Az áttörést az Asahi Glass japán vállalat kutatási eredményei tették lehetővé; ez olyan műanyagot fejlesztett ki, amely a korábbiaknál sokkal kevésbé nyeli el a fényt. A műanyagból készült vezetőszálak azonban sosem fogják átvenni az üvegszálak szerepét, minthogy körülbelül száz méter az a távolság, amelyen számottevő veszteség nélkül továbbítják az adatcsomagokat. Csakhogy ez a távolság éppen elég nagy ahhoz, hogy az említett közlekedési eszközökben, illetve a kisebb épületekben felváltsák a konkurenseiket, amelyekkel szemben számos előnyük van. Mivel a műanyag nem gerjeszt interferenciát és az nem befolyásolja a rajta haladó információfolyamot, a POF ideális elektronikusan zajos környezetben való használatra, amilyen például a repülőgépek fedélzete vagy az ipari robotok belseje. Az üvegszálakkal szembeni egyik előnyük éppen egyik hátrányukból fakad. A műanyag kábelek vastagsága a milliméter tizedrésze, szemben az üvegek tíz mikrométerével. Ez a viszonylagos vastagságuk akkor előny, amikor két fényvezetéket össze kell illeszteni, illetve amikor a berendezések hozzájuk kapcsolására való csatlakozókat kell elhelyezni rajtuk. A szélesebb és rugalmasabb POF-hálózatok kevésbé érzékenyek a vibrációra – ami további előny a mozgó alkalmatosságokon való használat során.
A vezetékek csatlakoztatása kritikus a költségek szempontjából. Miközben a műanyag és üvegszálak költsége nagyjából megegyezik, az előbbiek összekötése sokkal olcsóbban és egyszerűbben megoldható, mint az utóbbiaké. Emiatt kutatók egy része, például George J. Shevchuk, a Bell Labs munkatársa, aki olcsó POF-kapcsolók kifejlesztésén dolgozik, egyenesen áttörést jelentő technológiának, a következő nagy dobásnak tartja a POF-ot.
Akárhogy is van, ahhoz, hogy a technológia világszinten elterjedjen, meg kell oldani az ipari standardok problémáját. Japánban az IEEE1394 szabvány POF-változatán dolgozik egy bizottság az ottani nemzetközi kereskedelmi minisztérium támogatásával. Ezt a standardot az Apple Computer Corp. dolgozta ki a különböző hardverek közötti multimédia-kapcsolat megvalósítására. Célja, hogy lehetővé tegye a világ bármely háztartásában bármely típusú berendezések – digitális filmfelvevők, fényképezőgépek, videomagnók, illetve komputerek és nyomtatók – közötti hálózat kiépítését. Szakértők reményei szerint a POF-képes IEEE1394-nek megfelelő rendszereken még a rendkívül sok tévécsatorna adását vevő digitális set-top-boxok jeláradatának szétosztása is megoldható a lakásokon belül, ami rézvezetékkel elképzelhetetlen.
Mindenesetre az ipari alkalmazáshoz több feladat megoldásra vár. Az egyik ilyen a fényvezetőkre kapcsolódó berendezések megfelelő ellenálló-képességének megteremtése a hőingadozásokkal szemben. A repülőgépeken például sokkal kevésbé kontrollálhatók, előre jelezhetők ezek környezetének hőmérséklet-változásai, mint a távközlési hálózatok esetében. Az ígéretes eredmények azonban arra sarkallják a szakembereket, hogy intenzíven teszteljék a POF-ot. Az Európai Unióban például a 400 tagszervezettel és 10 regionális csoporttal rendelkező Fibre Optic Technology Network (Foton) nevű szervezet vette fel a közelmúltban vizsgálandó témai közé a műanyag fényvezető szálak alkalmazási lehetőségeit.
kert
A POF-fal az Asahi Glass vállalat végezte el eddig a legtöbb tesztet. Cytop néven 2000 közepén kezdte el árulni azt a polimer fényvezető kábelt, amelyet saját kutatási-fejlesztési bázisán kívül a Keoi Egyetem helyi hálózatában próbált ki, továbbá egy ingatlanügynökségnél, egy elektromos szolgáltatónál, egy biztonsági cégnél és egy irodabérlettel foglalkozó vállalkozásnál tesztelt. Ezek alapján az Asahi azt állítja: egy Pof-hálózat telepítésének költsége összevethető a rézvezetékes rendszerekével és 70-80 százalékkal olcsóbb az üvegszálas megoldásénál. A japán cég nem képes kielégíteni a termék iránti keresletet. Ez megváltozhat idén, ha a POF-termékek gyártásának licencét a tavalyi bejelentésnek megfelelően eladják a Lucent Technologiesnek.
