Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az amerikai Better Business Bureau (BBB) üzleti etikai szervezet közzétette az online b2c tranzakciók résztvevőinek önszabályozását előíró BBB Code of Online Business Practicest. A szervezet – mint Calvin J. Collier, a BBB anyaszövetségének, a Council of Better Business Bureausnak az elnöke elmondta – abban bízik, hogy a szabályzat jelentős előrelépés lesz az önkorlátozás felé. A Európai Unió és az USA Szövetségi Kereskedelmi Bizottságának (FTC) egyetértésével kialakított korlátozások egy részét már használják Európában – állítja a E-Commerce Times. A legújabb vizsgálatok szerint az adatvédelem a legtöbb ügyfél számára nagyon fontos szempont. A szabályzat a hiteles és pontos kommunikációt, a nyíltságot, az adatvédelmi gyakorlat nyilvánosságra hozását, az ügyfelek elégedettségét és a gyermekek védelmét célozza.
Oktatási portálok
A PC Magazine számba vette az oktatási portálokat, és az Embark.comnak ítélte a PC Magazine Editors' Choice díjat. A portálon külön szekciók vannak az első diplomájukért tanulóknak, a másoddiplomásoknak, a távtanulóknak és a külföldi diákoknak, a Matchmaker varázsló pedig összegyűjti a kívánt kritériumoknak megfelelő főiskolák honlapjait. A magazin nagyon jó minősítést adott a MindEdge-nek és a CyberUnak, jót a CollegeLearning.comnak és az EduPoint.comnak, közepest a Hungry Mindsnak.
Szabálytalan kormányzati honlapok
A Clinton-kormány egy az amerikai számvevőszék által készített tanulmány hatására úgy döntött, hogy átvizsgálja a kormányzati honlapok adatvédelmi gyakorlatát – írja a Washington Post. Kiderült, hogy 13 hivatal nem engedelmeskedik annak az alapelvnek, mely szerint nem szabad követni a site-ok látogatóit. Jake Siewart, a Fehér Ház szóvivője elmondta: előírták a hatóságoknak, hogy decemberre készítsenek jelentést arról, hol tartanak az irányelvekhez való alkalmazkodásban.
A világháló összeköt – vagy elválaszt?
A világháló elősegíti a társas érintkezést és erősíti a családi kötődést – állítja a University of California at Los Angeles tanulmánya. A Jeffrey Cole professzor vezette csoport 2096 család internetezési szokásait vizsgálta meg. A világháló ma sokszor „közös családi program” – állítja Cole. Megállapították, hogy az amerikaiak kétharmada internetezik, átlagosan heti 9,4 órát, sok esetben valaki mással együtt (a PricewaterhouseCoopers vizsgálata szerint ezzel szemben az amerikaiak az idén hetente 3,2–4,2 órát – a tavalyinál egy órával kevesebbet – töltöttek a világhálón). A vizsgálat szerint a szülők nem gondolják, hogy a világháló megváltoztatta gyermekeik viszonyát az iskolai barátaikhoz, a megkérdezettek negyede pedig azt tapasztalta, hogy a gyerekek új barátságokat kötöttek. Az is kiderült, hogy az internet miatt kevesebb a súrlódás a családokban, mint a televízió miatt. Ezek az eredmények szöges ellentétben állnak a Stanford Egyetem korábban elvégzett vizsgálatával: ott úgy találták, hogy az internetezés miatt az emberek kevesebbet járnak társaságba, és a családjuknál valamint a barátaiknál többre becsülik a munkájukat – írja a Washington Post.
Klasszikusok elektronikusan
A Random House partner honlapok segítségével száz klasszikus könyvet ad ki digitális formátumban – közli a Wall Street Journal. A lépés rontja a könyvkereskedők üzletét, ráadásul a konkurens Amazon.com ellenkezését is kiválthatja, amely a tizenegy partner honlap közül jó néhánnyal kapcsolatban áll. A Random House elektronikus könyvei 4,95 dollárba fognak kerülni, és többek között a Contentville.com és a Barnes&Noble.com honlapján lesznek elérhetők. A digitális könyvek egyre népszerűbbek a tudományos világban, de a nagyközönség mindeddig nem harapott igazán rájuk, az Andersen Consulting szerint a piaci részesedésük 2005-ig a 10 százalékot sem fogja elérni.
Fel is törték, meg nem is
A Secure Digital Music Initiative (SDMI) bejelentette, hogy tesztje során az internetes zenei anyagokat megvédeni hivatott öt technológia közül hármat nem tudtak feltörni a próbálkozók. A csoport maga hívta ki a hackereket, hogy így tegye próbára az eljárások hatékonyságát. Két védelmi rendszert két különböző csoport áttört, bár egyiküknek nem sikerült más fájlokon megismételni a mutatványt, így ők nem jogosultak a 10 000 dolláros díj rájuk eső részére. Matt Oppenheim az amerikai lemezgyártók szövetségének képviseletében kijelentette, hogy a kísérlet csak információt szolgáltatott az SDMI-nek, és még egyik eljárást sem zárták ki. Eközben egy csoport – melynek tagjai a Princeton és a Rice egyetem, valamint a Xerox Palo Alto Research Center kutatói – azt állítja, hogy az összes technológiát sikerült feltörnie, de úgy döntött, nem pályázik a díjra és az első forduló után kiszállt a versenyből – írja a Washington Post.
Ellentmondásos az adatvédelem szabályozása
Jeffrey Rosen, a George Washington Egyetem professzora, a „The Unwanted Gaze” (kb. kéretlen figyelem) című könyv szerzője szerint a felsőoktatási intézményeknek el kell dönteniük, hogy milyen mértékben ellenőrzik a hallgatók és oktatók böngészési és e-mailezési szokásait – olvasható a Chronicle of Higher Education Online-ban. Bár a technikai fejlődés számos erős eszközt ad a rendszeradminisztrátorok kezébe, lehet, hogy a tudományos fejlődést az szolgálja jobban, ha ezeket nem használják fel. Rosen véleménye szerint „nehezen érthető” az, hogy nemrég a Harvard egyik dékánját lemondásra szólították fel, mert pornográf anyagokat töltött le egy egyetemi gépre.
Másrészt Rozen szerint az USA Legfelsőbb Bírósága kárt okoz azzal, hogy igen enyhén ítéli meg a szerverekre behatolókat, mondván: a felhasználóknak számítaniuk kell arra, hogy a létező módszereket felhasználják ellenük. Rozen kijelentette: a totalitárius rendszerekre jellemző az a nézet, hogy akinek nincs rejtegetnivalója, annak nem kell aggódnia az információi titkossága miatt.
Online elnökválasztás 2004-ben?
A Gartner elemzőcsoport szerint a 2004-es elnökválasztáson mind az ötven államnak lehetővé kellene tennie az internetes szavazást. Ez azért tűnik elkerülhetetlennek, mert a ma használt szavazatszámláló gépek elavultak. Christopher Baum, a csoport tagja elmondta, hogy 1996-ban az államok és megyék 35 százaléka olyan mechanikus szavazatszámláló berendezéseket használt, melyek 1890-es technológián alapulnak. Fejleszteni tehát mindenképpen kell, az államokra pedig az a döntés vár, hogy drága gépeket vesznek-e, vagy átállnak az online szavazásra. Bill Kimberling, a Szövetségi Választási Bizottság adminisztrációs irodájának igazgatója viszont azt nyilatkozta a Newsbytesnak, hogy a 2004-es online szavazás a biztonsági és azonosítási kérdések miatt csak szép álom.
Szabadúszó írók perelik kiadóikat
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság fogja felülvizsgálni a szövetségi fellebbviteli bíróság azon döntését, hogy a kiadóknak fizetniük kell a szabadúszó íróknak azért, ha a műveiket eladják elektronikus adatbázisoknak – tudósít a Wall Street Journal. A döntés 1999-ben született, amikor hat író beperelte a New York Timest, a Time Magazine-t és a Newsdayt, valamint a University Microfilms International és a Lexis/Nexis adatbázisokat. A fellebbviteli bíróság az 1976-os szerzői jogi törvény alapján a íróknak adott igazat. A kiadók és az adatbázis-tulajdonosok azzal érvelnek, hogy ha eltávolítanák a szóban forgó műveket az adatbázisokból, az leértékelné ezt az „értékes nyilvános információforrást”. Megfigyelők szerint a döntés valószínűleg csak a korábbi és újra kiadott műveket érinti, hiszen ma a kiadók a nyomtatási és az elektronikus jogokat is megveszik az íróktól.
A diákok titkait nem védi a törvény?
Egy New Hampshire-i bíróság úgy határozott: James M. Knight, egy iskolás gyermek apja hozzáférhet az iskolakörzet gépeiről internetező diák naplófájljaihoz (Internet History Log File, IHLF). Gillian L. Abramson bíró döntése szerint az államban elismert „tudáshoz való jog” vonatkozik az IHLF dokumentumokra is – tudósít a Newsbytes. Az alperesek azzal érveltek, hogy az állami és szövetségi adatvédelmi törvények értelmében nem lehet átadni a fájlokat. A bíróság azt is kijelentette: a diákok nem várhatják el, hogy a titkaik rejtve maradjanak, hiszen az iskolaszékük irányelvei kimondják, hogy internetes kommunikációjuk megfigyelhető.
Mérgező számítógépek
Az iskolák Amerika-szerte egyre nehezebben tudnak megszabadulni a tönkrement vagy elavult számítógépektől – írja az eSchoolNews Online. A környezetvédelmi szakemberek már azonosították a számítógépekben található mérgező anyagokat – ólmot, kadmiumot és higanyt – ezért több államban, köztük Massachusettsben törvény tiltja, hogy a szemétlerakóhelyeken számítógépet helyezzenek el. Az iskolák így nem tudják, mit kezdjenek a masinákkal – van, amelyik raktározza azokat, mások árveréssel próbálkoztak, de kevés sikerrel. Megoldás lehet még a felújítás vagy az újrafeldolgozás. A Silicon Valley Toxics Coalition szerint 1998-ban a piacon lévő számítógépek mindössze 6 százalékát dolgozták fel, és az elavult gépek száma 2004-re 315 millió fölé duzzad.
Sun-AOL szuperszámítógép
A Sun Microsystems és az America Online egy szuperszámítógép közös létrehozását tervezi oly módon, hogy Sun-szerverek csoportjait az AOL hálózatának segítségével összekötik - közli az InfoWorld.com. A lépés a Sun Net Effect kezdeményezéséhez kapcsolódik, amely arra a koncepcióra épül, hogy a hálózat egyetlen számítógépként funkcionál, amely szükség esetén más hálózatokkal együttműködve még nagyobb teljesítményre képes. A Sun a szuperszámítógépekkel szerzett tapasztalatokat kisebb és közepes gépeknél is alkalmazná. A kezdeményezés tovább bővíti a cégek között tavaly, az iPlanet nevű vállalkozás megalapításával kezdődött együttműködést.
Véget ért az MP3.com-per
Az MP3.comot szerzőijog-sértés vádjával beperelő öt nagy lemezkiadó közül utolsóként tegnap a Universal Music Group is megegyezett az online zeneszolgáltatóval. A megállapodás szerint az MP3.com a követelt 167,5 milliónál jóval kevesebbet, 53,4 millió dollárt fizet a Universalnak, és jogdíjat a kiadó tulajdonában lévő számok után. Az MP3.com a MyMP3.com szolgáltatás bevezetése óta a szerzői jogi viták középpontjában állt, de a megegyezés biztosítja, hogy folytathatja működését és életképes marad, bár az elemzők szerint a jogdíjak jelentősen csökkenthetik a nyereséget – közli a New York Times.
