Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A közelmúltban a (GCG) a Cisco megbízásából elkészítendő tanulmányhoz megközelítően ezer, az internet gazdasági jelentőségét, szerepét firtató interjút készített nyugat- és kelet-európai, közel-keleti országokban, továbbá Dél-Afrikában. A felhasználóknak, internetszolgáltatóknak, kormányzati tisztviselőknek, vállalkozóknak tíz-tíz kérdést tettek fel az internettel kapcsolatban. A válaszokból leszűrhetően a megkérdezettek 75 százaléka egyetért azzal, hogy az internet nélkülözhetetlen, és hatékony eszköz a kereskedelemben. Százból nyolcvanöten vélekedtek úgy, hogy az e-kereskedelem fontos és követendő változtatásokat visz végbe az iparban. A megkérdezettek csupán 12 százaléka maradt tartózkodó állásponton, mondván, túl korai még véleményt alkotni az internetalapú kereskedelem jelentőségéről.
A GCG becsléseket készített az európai internetgazdaság méretét és várható fejlődését illetően is. Ezek szerint az 1999. évi 53 milliárd dollárról 2004-re 1204 milliárd dollárra emelkedik az ebbe a körbe sorolható tevékenységek értéke. Ez mintegy 87 százalékos átlagos növekedési ütemet feltételez. Ezen belül az internetalapú kereskedelem lesz a legerősebben fejlődő ágazat, évi 123 százalékos növekedési mutatóval. Ekkorra az e-kereskedelem révén lebonyolódó ügyletek már számottevő, egyes országokban a 10 százalékot is megközelítő részét fogják képezni a GDP-nek. A GCG szakértői úgy vélik, hogy a legfontosabb kétezer iparvállalat, társaság, szervezet „internetbarát" környezetbe próbál majd beágyazódni annak érdekében, hogy az az általa kínált lehetőségeket teljes mértékben kihasználhassa.
Az internetgazdaság elterjedtségében azonban még nagy eltérések vannak az európai országokon belül is, ami elsősorban a földrajzi, valamint a gazdasági fejlettségbeli különbözőségeknek róható fel. Jelenleg Németország uralja az európai piacot, azonban az előrejelzések szerint a jövőben Franciaországban figyelhető majd meg a leggyorsabb ütemű növekedés. Németországban meglehetősen korán kezdték az internet alkalmazását. Az e-kereskedelem, a B2B teret nyert az IT iparban, és a multinacionális cégek is elsajátították, azonban a nagy számban előforduló középvállalatok, úgy tűnik, több időt igényelnek ahhoz, hogy használatba vegyék a már nem egészen új szolgáltatást.
A legtöbb európai állam azonban messze elmarad az Egyesült Államok mögött az e-business terén. Csupán az északnyugaton elterülő országok dicsekedhetnek az amerikaiakat megközelítő adatokkal. Nagy-Britannia, Németország és Hollandia e-kereskedelmi ügyletei együttesen 60 százalékát teszik ki az amerikainak. A mediterrán térségben ez a szolgáltatás még gyerekcipőben jár, és ez erőteljesen rontja az európai átlagot is. 2004-re azonban a GCG szerint ez az arány sokat fog változni, a becslések szerint 60 helyett már 80 százalékról, esetleg még ennél is többről lehet majd beszélni.
Kelet-Európában az általános gazdasági helyzet, a híradástechnika fejlettsége, és a banki infrastruktúra alapján Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovénia áll az élen, a FÁK, Bulgária és Románia egyelőre még jóval hátrább van ezen a téren. A térségben tehát nagymértékben eltérő fejlődés észlelhető, a közepes üteműtől a lassúig, s összességében jelentős a lemaradás a gyorsan fejlődő nyugat-európai országoktól. Az előbbiek esetében a legfőbb gondot a monopolisztikus feltételek jelentik, a magas hívásdíjak, illetve a hatékony szabályozó rendszer hiánya. Az elmaradottabb országokban az internetet elsősorban információgyűjtésre használják, nem pedig szolgáltatási tranzakciók lebonyolítására, a fejlettebb államokban azonban – a nyugat-európai országokhoz hasonlóan – az internetet már kereskedelmi ügyletek és fizetések lebonyolítására is igénybe veszik.
A vizsgálatból a Gartner azt a következtetést vonta le, hogy életképes és gyors ütemben növekvő internetgazdaság megalapozásához elengedhetetlen a megfelelő oktatás, a számítástechnika iránti érdeklődés felkeltése. Nélkülözhetetlen feltétel a piaci alapon működő gazdaság, versennyel és mérsékelt állami beavatkozással, a javak szabad áramlásával, továbbá az olyan jogi környezet, amely szabad hozzáférhetőséget biztosít az internethez, és az on-line kereskedelem sajátosságaihoz szabott törvényeket biztosít. Ahhoz, hogy az internet széles körben hozzáférhető legyen, elfogadható költségeket kell biztosítani a hírközlésben, ez azonban egyúttal korlátlan versenynek kitett híradástechnikai ipart kíván, ahol a minőség és a megfizethetőség egyaránt kulcsfontosságú.
A nyugat-európai országokban az internetgazdaság mára már az élet megkerülhetetlen részévé vált, s az internetrevolúciót lassan felváltja az internetevolúció – állítják a szakértők.
Potori Lilla
