Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Igencsak gyerekcipőben jár még ma Magyarországon a sportfinanszírozás: vannak jó példák, de ezek száma meg sem közelíti a kívánatosat, s ráadásul azt a szintet sem éri el, amelyre a vállalatoknak lehetőségük nyílna. Arról nem is beszélve, hogy a most futó szponzorációk jelentős része a nagy világversenyeken, illetve az olimpiai sportágakban már eredményt elért sportolókhoz köthető – tájékoztatta lapunkat Vobeczky Zoltán, a Live Sport sportigazgatója. Ezt figyelembe véve a helyzet azért is elkeserítő, mert az ifjúsági sportra és az utánpótlás-nevelésre alig-alig jut, s nagyítóval kell keresni az olyan társaságokat, amelyek erre a területre is szánnak.
Ez azonban nem feltétlenül a cégek hibája. Sok esetben ugyanis az edzők, szakosztályvezetők nem tudnak olyan anyagokat előállítani, prezentálni a vállalatok marketingszakemberei számára, amelyek meggyőzőek lennének. Ezen a területen szeretné megvetni a lábát a Live Sport is, amely a Partners JWT nevével fémjelzett hazai marketingkommunikációs csoport egyik cége. Az ügynökség tervei szerint egészen addig „nem vennének ki pénzt a kapcsolatból” – azaz a támogatás megszerzéséhez szükséges anyag elkészítéséért addig nem kérnek honoráriumot –, amíg az nem hoz kézzelfogható eredményt. A cég tevékenységét a 67 hazai sportszövetséget tömörítő Nemzeti Sportszövetség is támogatja. Vobeczky elmondta, olyan sportágakat is igyekeznek majd szponzorhoz juttatni, amelyek eddig alig kaptak Magyarországon publicitást – mint például a biliárd.
Vobeczky úgy véli, jelentős lehetőségeik vannak, ugyanis egy vállalati körben végzett felmérés szerint a sport – nem csupán az élsport – az egyik leginkább preferált marketingterület lehetne. A cégek nagy részénél azonban nincs megfelelő tradíciója és kultúrája a sportszponzorációnak, így sok esetben a szubvencionálás baráti alapon, személyes ismeretségen nyugszik. Nyugat-Európában és főleg az Egyesült Államokban viszont már komoly munka folyik a serdülő, illetve ifista korú versenyzők felkutatása és támogatása terén is.
A magyar sport – és különösen az utánpótlás-nevelés – jelentős mértékben rá lenne utalva a nagy hirdetők megjelenésére. A sportszponzorációs konstrukciókra ugyanakkor a márkatulajdonosoknak is nagy szükségük lehet, figyelembe véve, hogy a fejlett országokban a fogyasztók mind nagyobb hányada válik reklámkerülővé. A hirdetők pedig jobbára olyan üzenetekkel jelenhetnek meg, amelyek inkább a szórakozáshoz, szabadidős tevékenységekhez kapcsolódnak. Szintén az ifikorosztály támogatása mellett szól az, hogy egy hirdetőnek összességében jóval többe kerül egy már befutott sportoló „megszerzése”, mint egy olyan versenyző szponzorálása, akivel fiatal kora óta együttműködik. Reklámpiaci szakértők véleménye szerint hosszú távon érdemes sportszponzorációban gondolkodni, szoros kapcsolódási pontot kell keresni a kiválasztott sportoló vagy sportág és a márkaérték között, amit így éveken át konzekvens módon lehet kommunikálni.
