2003. január elsejétől - az információszabadság alkotmányos jogának megóvásáért hozott, nyelvtörvénynek nevezett jogszabály alapján - a gazdasági reklámok szövegét, ideértve a jelmondatot, így a szlogent is magyar nyelven kell megjeleníteni minden médiumban. Az ennek ellenére tovább terjedő, főleg angol nyelvű reklámmondatok oka, hogy a jogszabály szerint a cég neve, megjelölése és az árujelző mentességet élvez - mondta lapunknak Takácsné Kása Jolán, a Magyar Reklámszövetség etikai bizottságának elnökhelyettese. Mentességet élvez tehát a védjegy, földrajzi árujelző vagy jellegzetes elnevezés, amelyről a vállalat áruját vagy szolgáltatását fel lehet ismerni, függetlenül attól, hogy az jogvédelmi oltalom alatt áll vagy sem.
Az etikai bizottság azokat a reklámokat marasztalja el, amelyek szövegét a Magyar Szabadalmi Hivatalban nem védették le, tehát nem védjegy. Egy nemzetközi vállalat világszerte elterjedt reklámja, mint például a McDonald's egyre több helyen fellelhető „I'm lovin' it” plakátja vagy akár a Philips „Let's make things better” szlogenje nem elítélhető, mivel azzal - egy központi marketingdöntés alapján - globálisan és tömeges mennyiségben hirdeti magát. Egy magyar vállalkozás esetében az angol szöveg megtévesztő magatartásnak minősülne, így védjegyoltalmat sem kapna. A helyzet valószínűleg a multinacionális cégek nyomására alakult így - véli a szakember.
Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklámtestület titkára szintén amellett foglalt állást, hogy egy egész világon bevezetett kreatív anyag - melyről a céget fel szokták ismerni - az adott cég saját, központi döntésén alapul. Ráadásul ha a fogyasztókhoz nem jut el az üzenet, az a cégnek veszteséget jelenthet, ezért a vállalatoknak is érdeke az érthető vezérmondat. Egy nemzetközi márka esetében nem valószínű, hogy probléma lehet az idegen nyelvű reklámból - véli Fazekas.
Fehér Dániel Lajos