Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Kika lakberendezési áruház homlokzatára épp a napokban került fel a logó mellé a 1st (first), vagyis az „első” jelző. Az új tábla elhelyzése csaknem egybeesik „a gazdasági reklámok és üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről” szóló 2001. évi XCVI. törvény hatályba lépésével. Kúsz Ildikó, a Kika marketingmenedzsere lapunk kérdésére elmondta: nem tudja, hogy a first szót érinti-e a jogszabály. A törvény szerint ha a szlogen bejegyzett, úgy maradhat eredeti formájában, ha nem, magyarosítani kell, s a magyar megfelelőjét ugyanolyan terjedelemben, hasonlóan észlelhető helyre kell elhelyezni. Kúsz arra nem tudott választ adni, hogy bejegyzett szlogenről van-e szó, vagy mindössze egy a Kika által bevezetett reklámfogásról. Tény azonban, hogy a first nevet a cég az interneten domainnév formájában is bejegyeztette.
Az új jogszabály ismertsége változó. A nagyobb cégek egy része pontosan ismeri, s vannak olyanok, amelyek telefonhívásunk kapcsán hallottak róla először. A módosítás érinti az elektronikus, illetve a nyomtatott médiában (ideértve az óriásplakátokat és alternatív reklámfelületeket is) megjelenő gazdasági reklámokat, közérdekű hirdetéseket. A feliratok magyarítása azonban leginkább a kiskereskedelmi üzleteket sújtja.
Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklámtestület vezetője szerint főként azoknak a boltoknak, üzletláncoknak okoz fejtörést az új szabályozás, amelyek idegen nyelven vezették piacra üzleteiket, például outlet, solarium, beauty salon vagy wellness centrum. Az a véleménye, hogy az új jogszabállyal a címfestők, feliratkészítők járhatnak jól. Abban ő is egyetért, hogy a törvény hosszú türelmi időt ad, ezalatt eldönthető, hogy mely feliratok szorulnak változtatásra és melyek nem. Ugyanis a jogszabály lehetőséget ad azoknak a neveknek a jelenlegi formában való fenntartására, amelyek magyarul is használatosak. A vitatott esetekben a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének hivatalos állásfoglalását kell kikérni, csakúgy, mint a reklámok szlogenjeinél és feliratainál. A reklámszakember szerint kevés olyan gazdasági reklám van, amelyet érintene a nyelvtörvény módosítása, ugyanis az utóbbi időben a nagy reklámozók zöme már magyarra fordította szlogenjét. Így például a Coca-Cola, amely már a kilencvenes évek elejétől magyarul kommunikált itthon. Horváth-Magyary Nóra, a cég magyarországi leányvállalatának sajtókapcsolatokért felelős igazgatója lapunknak elmondta: a cégnél tudatosan folyik az új szlogenek lefordítása. Így volt ez a „Mindig Coca-Cola” és az „Érezd...” vezérmondatok esetében is. A cég mintegy 200 országban van jelen, így szinte lehetetlen, hogy olyan reklámszövegeket találjanak ki, amelyek minden nyelven ugyanúgy érthetőek - véli Horváth-Magyary. Minden leányvállalat külön dolgozik az egyes termékek bevezetésén, illetve a termékekhez kapcsolódó szlogenek használatán. Helyi döntésen alapul, hogy mely terméket vezetik be, kiknek szóljon és hogyan szólítsák meg a célközönséget.
Egri Gábor, a Kommunikációs Társaságok Szövetségének vezetője szerint a reklámügynökségek szolgáltatásában benne foglaltatik az ilyen ügyek kezelése is, így a nagy reklámozóknak ez nem okoz gondot. Egyelőre a Philips sem foglalkozik az üggyel - mondta Blazsevácz Péter, a cég kommunikációs vezetője. Hozzátette, a Philips követi a jogszabályokban előírtakat, ám azt nem tudta megmondani, hogy a cég szlogenjeire vonatkozik-e a törvény.
H. Gy.
