– Milyen nagyobb fejlesztések kezdődtek, illetve valósultak meg Debrecenben a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében?
– Augusztus végén fejeződik be a Bartók Béla út rekonstrukciója, amely a városközpontot köti össze a nyugati iparterülettel. Az 1,6 milliárd forintos beruházás során 1600 méter hosszú útszakaszt – 34 ezer négyzetméternyi útfelületet – építettünk át kerítéstől kerítésig. A munka során az útburkolat alatt található közműhálózatot is felújítottuk, parkosítottunk, kerékpárutat építettünk és a közvilágítás is megújult – vagyis komplett rekonstrukciót hajtottunk végre.
A humánerőforrás-fejlesztés operatív programban (HEFOP) négy bölcsődénket építettük át. Erre 128 millió forint támogatást nyertünk el, melyhez 10 százalék önrészt biztosított az önkormányzat. A felújított bölcsődéket tavasszal adtuk át.
2005 és 2007 között a regionális operatív program (ROP) keretében folyamatosan felújítottuk, és jelenleg is újraszőnyegezzük a város egyes útszakaszait. 2005-ben 200 millió forint támogatást kaptunk, melyhez az önkormányzat 200 millió forintot tett hozzá, és ebből újítottuk fel a nagy lakótelepek, a Vénkert, az Újkert és a Nagyerdei körút már meglévő útjait. A program folytatódott 2006-ban is, ekkor 150 millió forintot kaptunk a város úthálózatának rekonstrukciójára. 2007-ben 75 millió forintot nyertünk, melyből jelenleg a családi házas területeken újítjuk fel az utakat.
– Milyen beruházások történtek a debreceni regionális repülőtéren?
– Az állandó nemzetközi határnyitási joggal rendelkező debreceni repülőtér fejlesztésére – az Airport Debrecen Kft.-vel közösen – körülbelül 440 millió forintot nyertünk el. Ebből valósítottuk meg a leszállító berendezések vakleszállító berendezéssé való átépítését, a fénysorok, a 2700 méter hosszú, 40 méter széles betonpálya felújítását, az utasterminál bővítését és a tetejére egy irányító torony építését. A felújított repülőteret tavaly nyáron adtuk át.
– Melyik az a fejlesztés, amely a környező településeket is erősen érinti?
– A legnagyobb most folyó fejlesztésünk keretében a városhoz kapcsolódó négy település: Ebes, Hajdúsámson, Mikepércs és Sáránd szennyvíz-csatornázottságát, –tisztítását is megoldjuk. Az ISPA-projektként induló, 22 milliárd forintos beruházás öt egységből áll. Az elsőben kiépítjük Debrecen hiányzó csatornahálózatát, a másodikban a meglévő belvárosi csatornahálózat rekonstrukciója történik. A harmadikban a város nagy lakótelepein megkezdjük szétválasztani az úgynevezett egyesített rendszerű csatornahálózatot (ugyanabban a csőben folyik a szennyvíz és a csapadékvíz), és két külön rendszer jön létre. A negyedikben kiépítjük a Debrecen agglomerációjához kapcsolódó Ebes, Hajdúsámson, Mikepércs és Sáránd hiányzó szennyvízcsatorna-hálózatát. Erre közösen pályáztunk a négy településsel. Az ötödikben bővítjük a debreceni szennyvíztisztító telepet, hiszen a kapcsolódó települések szennyvizét is itt fogjuk ezentúl tisztítani. A program kivitelezése 2006 tavaszán kezdődött, és 2009. július 30-ára kell elkészülnünk. Ezt a határidőt azonban szeretnénk 2010 végére módosítani – maradt egy kis pénzünk, amiből az EU engedélyével további területeket vonnánk be a csatornázásba.
– Milyen nagyobb projektekkel indul az önkormányzat az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatain?
– A város pályázik a 2-es villamos kiépítésére, amely az 1-es vonalról leágazva, a Kálvin tér felé haladna, és az Újkerti lakótelepnél megfordulva jönne visszafelé. Ez a város legforgalmasabb, 31-es autóbuszvonalát váltaná ki – míg itt ma csúcsforgalomban legfeljebb 6 ezer ember szállítható óránként, villamossal 10-14 ezret is lehetséges. 2005-ben a projekt engedélyes tervére 87 millió forintot nyertünk, a tervek el is készültek. Ma már építési engedéllyel is rendelkezünk, most készül a kiviteli terv. A pályázat jelenleg Brüsszelben és a magyar kormánynál van elbíráláson. Összesen 22 milliárd forintba fog kerülni a beruházás, ebből 12 milliárd forintba a pályaépítés és a kapcsolódó beruházások, 10 milliárd forintba pedig az új járművek beszerzése. Legalább 16-20 új villamost kell beszereznünk, hogy fenntarthassuk a megfelelő szintű közlekedést. Ha minden jól megy, szeretnénk 2010-ben átadni az új villamosvonalat.
Annak érdekében, hogy a kibővült ipari parkot közvetlenül bekapcsolhassuk a gyorsforgalmi úthálózatba, a Kishegyesi út és az M3 autópálya között négysávos út megépítésére pályázunk. Jelenleg csak a Nagy Sándor telepig négysávos az út. A beruházás költsége 1,8 milliárd forint. Még nem született döntés róla, de tervezzük egy nemzetközi vásárközpont kialakítását a repülőtér északi részén. Ez a terület nagyon jó közlekedési kapcsolatokkal és parkolási lehetőséggel bír. A projekt közel 8 milliárd forintba kerülne.
Molnár Annamária