Az Európai Unió fejlesztési alapjainak támogatásait az egyes operatív programokban meghatározott prioritások, fő fejlesztési célok szerint lehet felhasználni, amelyeket a brüsszeli bizottság jóváhagyott. Az uniós források lehívására egyrészt pályázati úton, másrészt központi döntéssel megvalósuló kiemelt projektek útján van mód. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tájékoztatása szerint a 2007–2013 között rendelkezésre álló uniós források 50%-a alatt marad a kiemelt projektekre fordítható támogatás és 50% fölött lesz a pályázható keret.
A kiemelt projektekről
A 255/2006-os kormányrendelet a kiemelt projektekkel szemben a következő feltételeket támasztja:
– Megvalósulása hozzájárul az operatív program gazdasági-társadalmi céljaihoz;
– Egyértelmű, mérhető és elérhető célokkal rendelkezik;
– Költséghatékony;
– Megfelelően előkészített, így gyors megvalósításának feltételei biztosítottak.
A kormány az akciótervek elfogadásával együtt dönt a kiemelt projektek elfogadásáról is. Mivel ezek a kiemelt projektek többnyire regionális vagy országos jelentőségűek, így el kell érniük egy meghatározott összköltséget.
Regionális fejlesztésű projekt Országos jelentőségű projekt
Összköltség (minimum) 1 milliárd Ft 5 milliárd Ft
Beruházási projektek esetén a minimális támogatási összeg meghaladja az 500 millió Ft-ot, nem beruházási projekt esetén pedig a 100 millió Ft-ot.
Ezek mellett azonban vannak olyan általános célok is, amelyeknek nemcsak a kiemelt projektek, hanem a pályázati úton kiválasztásra kerülő projektek esetében is teljesülniük kell – tájékoztat Musits Róbert, az Aquaprofit Zrt. igazgatója. Ilyen tényezők többek között a fenntarthatóság, az egyértelműen azonosítható célcsoport, a világosan definiált cél vagy az egyértelműen meghatározott költségkeret és megvalósítási időtartam.
Ahhoz, hogy egy kiemelt projekt támogatást nyerjen, hosszadalmas úton kell végigmennie. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kezelt kiválasztási eljárás, úgynevezett projektcsatorna garantálja azt, hogy ezeknek a nagy jelentőségű fejlesztéseknek a megvalósulása eredményes és kockázatmentes legyen.
Első lépésként a projektgazdáknak a Regionális Fejlesztési Ügynökségeket vagy a szaktárcákat kell felkeresniük projektötleteikkel, mivel csak ők kezdeményezhetik kiemelt projektek nevesítését az akciótervben. Ha a régió, illetve az adott tárca úgy gondolja, hogy a projektötlet megfelel a stratégiájukban megfogalmazottaknak, akkor továbbítják azt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felé, amely regisztrálja a beérkező javaslatokat; ezek előértékelését fejlesztési területenként egy-egy bizottság végzi el. Ilyenkor elsősorban olyan szempontból értékelik az elképzeléseket, hogy azok megfelelnek-e az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az operatív programokban foglalt céloknak. Ezen értékelési szakaszt követően a zsűri háromféle döntést hozhat:
1. részletes kidolgozásra javasolja a projektet és ezáltal támogatja azt;
2. javasolja a projekt egy másik csatornán történő támogatását;
3. elutasítja a projektet.
Ha az előminősítés során támogatásra és részletes kidolgozásra javasolnak egy projektet, akkor a projektgazdáknak egy elő-megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteniük és benyújtaniuk az NFÜ felé, amelyet ismét szakértők fognak értékelni. Ha ezen az értékelésen is pozitív bírálatban részesítik az elképzelést, akkor bekerül a kormány által évente felülvizsgált akciótervbe.
Egymilliárd forintos támogatási összegig a támogatásról szóló végső döntést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség valamely Irányító Hatósága hozza meg. 1 milliárd és 5 milliárd Ft között az adott ágazatért felelős szakminiszter dönt, 5 milliárd Ft felett pedig a kormány jóváhagyása szükséges.
Az észak-alföldi régió Regionális Fejlesztési Tanácsa májusban döntött a térség kiemelt projektjeiről és küldte meg a végleges listát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség számára további értékelésre.
A régió többek között olyan turisztikai egyedi projektek megvalósítását javasolta, mint a Szolnok, a „Tisza fővárosa” komplex turizmusfejlesztési projekt, a sóstógyógyfürdői integrált turizmusfejlesztési program vagy a Világörökségünk, a Hortobágy elnevezésű projekt. De ez csak néhány a 15 kiemelt turisztikai projektötletből – mondta el Nádasi Tamás, az Aquaprofit Zrt. igazgatóságának elnöke. A turizmus fejlesztésére vonatkozó javaslatok mellett természetesen a regionális gazdaságfejlesztésre vonatkozóan is érkeztek fejlesztési elképzelések, így a tervek között szerepel egy intermodális közforgalmú ipari-logisztikai terület kialakítása Fényeslitke–Komoró térségében vagy az Airport Debrecen üzleti park infrastruktúrájának kialakítása.
A regionális operatív program prioritásainak megfelelő kiemelt projektjavaslatok mellett természetesen az ágazati operatív programokhoz kapcsolódóan is nyújtottak be fejlesztési elképzeléseket. Ezen projektötletek teljes költségvetése meghaladja a 420 milliárd forintot, az ezekhez kapcsolódó támogatási igény pedig a 320 milliárd forintot.
Összességében elmondható, hogy mind az észak-alföldi régiót illetően, mind országosan nagyon népszerű volt a kezdeményezés a kiemelt projektek benyújtására vonatkozóan, hiszen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tájékoztatása szerint több mint 500 projektjavaslatot nyújtottak be. A kormány július 25-i ülésén tárgyalta meg a beérkezett fejlesztési elképzeléseket, amelyeket négy kategóriába sorolt és osztályozott: támogatásra javasolt projektek; továbbfejlesztésre, de támogatásra javasolt projektek; pályázati úton támogatható projektek; ebben a formában nem támogatott projektek. Ezen a napon 271 kiemelt fejlesztés támogatásáról született döntés, közülük 191 ügyében már 6 hónapon belül szerződést fognak kötni, a további 80 javaslatot pedig át kell dolgozni és szeptemberben újra benyújtani.
Észak-alföldi régió
A Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket magában foglaló észak-alföldi régió hazánk második legnagyobb régiója. Ebből következően jelentős különbségek vannak az egyes területek között, így a régiónak szükséges minden lehetséges forrást kihasználnia a felzárkóztatáshoz és a különbségek csökkentésére.
A 2004 és 2006 közti időszakban az észak-alföldi régióra, mint az ország minden más régiójára vonatkozóan, a ROP-on belül a következő prioritásokat határozták meg:
– A turisztikai potenciál erősítése
– Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése
– A régiók humán erőforrásainak fejlesztése
– Technikai segítségnyújtás
Elmondhatjuk, hogy ezen intézkedések közül a legnépszerűbb a térségi infrastruktúra és a települési környezet fejlesztése volt, mivel a ROP-ra beérkezett összesen 371 pályázat közül 171 darabot erre a prioritásra nyújtottak be, igaz, támogatást csak 49 pályázat kapott ebben a kategóriában az összesen 105 támogatásra ítélt közül – tájékoztat Musits Róbert, az Aquaprofit Zrt. pályázati tanácsadási üzletágának igazgatója.
A regionális operatív programon kívül természetesen nagy népszerűségnek örvendtek az ágazati operatív programok is, ezek közül is leginkább az AVOP és GVOP pályázati kiírásai.
A régióban az összes igényelt támogatás meghaladta az 55 milliárd forintot, a megítélt támogatás összege pedig 19,5 milliárd forint volt. A kifizetések még jelenleg is zajlanak, eddig 11,195 millió forintot utaltak át a kedvezményezetteknek.
2007–2013 közötti időszak
Ha a közép-magyarországi régiót nem vesszük figyelembe, akkor a regionális operatív programokból az észak-alföldi régió kapja a legtöbb támogatást az elkövetkező 7 évben, amelynek egyik indoka a régió kedvezőtlen helyzete és a régión belüli nagymértékű területi különbségek.
Így a régiónak 269,6 milliárd Ft áll rendelkezésére, hogy az átfogó céljaként meghatározott, az Észak-alföld természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira épített regionális versenyképességét erősítse és a régión belüli területi különbségeit csökkentse.
2006 decemberében nyújtották be az észak-alföldi operatív programot az Európai Bizottsághoz. A dokumentumot a Bizottság véleményezte, majd a további egyeztetéseket követően 2007 májusában az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács jóváhagyta a brüsszeli vélemények alapján kismértékben módosított programot, amelyet a Bizottság 2007. augusztus elején fogadott el.
Ezzel egy időben folyamatosan zajlott a 2007–2008 közötti Regionális Akcióterv továbbdolgozása és pontosítása is, amelyet a kormány július 25-én jóváhagyott. Ennek ellenére már az akcióterv elfogadása előtt megjelentek az első pályázati kiírások, így május 29-től lehetőség van pályázatot benyújtani a kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztésére, valamint önkormányzati intézmények utólagos akadálymentesítésére – mondta el Nádasi Tamás, az Aquaprofit Zrt. igazgatóságának elnöke. Ezek mellett pályázni lehet még önkormányzati utak fejlesztésére és regionális hivatásforgalmú kerékpárhálózat kialakítására is.
A tervezetek szerint a következő pályázati kiírások megjelenésére 2007 szeptemberében, októberében és novemberében lehet számítani iskolafelújítás, turizmus és településfejlesztés, városrehabilitáció témakörökben.
