Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Mi a beruházás legfontosabb célja?– Ebben a térségben rendkívül fontos a Balaton vízminőségének védelme, foszfor- és nitrogénterhelésének csökkentése. Zalaegerszeg és a 41 település, önkormányzati társulást alapítva, a szennyvíz-elvezetési és -tisztítási rendszer fejlesztését tűzte ki célul, hiszen valamennyi település a Zala vízgyűjtő területén fekszik, a Balaton fő vízutánpótlását pedig ez a folyó biztosítja. A tó vízminőségének védelme Magyarország környezetvédelmében is kiemelt fontosságú. Ennek megfelelően a Zala folyó völgye az egyik leginkább érzékeny területnek tekinthető. A Balaton szervesanyag-, de különösen foszfor- és nitrogénterhelésének fő forrása is a Zala. A tó védelmének az egyik lehetséges módja a vízgyűjtő területen elhelyezkedő települések minél szélesebb körű csatornázása, valamint a keletkezett szennyvizek tisztítása. A program további célkitűzései között szerepel a talajszennyezés csökkentése, a lakosság életkörülményeinek javítása és a térség gazdasági erejének, turisztikai vonzerejének növelése is.– A Nyugat-Dunántúl legnagyobb környezetvédelmi beruházásának előkészítésében és a finanszírozáshoz szükséges önerő előteremtésében döntő részt vállalt Zalaegerszeg.– Ez valóban így van. A regionális szennyvízprogram keretében már 2006 júniusa óta zajlik a megyeszékhely belvárosának szennyvízvezeték-rekonstrukciója. Az új vezeték kialakításán túl korszerűsítjük a belvárosi hálózatot és a szennyvíztelepről kiinduló regionális főgyűjtőket. A munkák során 23 ponton „avatkoznak be” a belvárosi közműrendszerbe, s 970 darab szennyvízaknafedlapot erősítenek meg. A zalaegerszegi szennyvíztisztító telep eddig is a térség legkorszerűbb telepe volt, de nem minden tekintetben felelt meg a foszforkibocsátásra vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak. A most kezdődött program keretében felújítják a szennyvíztisztítót, valamint gondoskodnak a telepen keletkező szennyvíziszap megfelelő kezeléséről és hasznosításáról. Mindemellett a szippantott szennyvíz elhelyezésére új fogadóállomás is épül. A telep biológiai terhelése jelenleg közel 90 százalékos, ezért elengedhetetlen a kapacitás növelése. A 0,5 mg/l elfolyó foszfor napi következetes betartásához a biológiai foszforeltávolítás mellett új, úgynevezett utószűrő egységet kell építeni.– Milyen léptékű beruházások valósulnak meg a környező kistelepüléseken?– A program másik fontos célja a szennyvízközművel nem rendelkező települések csatornázása. Az unió támogatásával 8 községben épül ki a csatornahálózat. Korszerű rendszer biztosítja majd a szennyvízelvezetést Alsónemesapátiban, Nemesapátiban, Söjtörön, Pusztaszentlászlón, Boncodföldén, Káváson, Kisbucsán és Nemeshetésen. Kispáliban, Bocföldén és Csatáron pedig bővítik a meglévő hálózatot. Csatornázni fognak Zalaegerszeg még ellátatlan peremkerületeiben is. Ezek a beruházások 14 városrészt érintenek. A rákötésekkel kapcsolatban azt várja az Európai Unió, hogy Zalaegerszegen 95 százalékos, az agglomerációban pedig 85 százalékos legyen a rendszerre csatlakozó háztartások aránya. A szennyvízvezetékek helyenként már elrozsdásodtak, sőt néhány átemelőnél is lehet érezni a szennyvíz szagát. A program keretében minimalizálni szeretnénk ezeket a gondokat úgy, hogy az egész rendszeren a lehetőségekhez képest egységes irányítástechnikát alkalmazunk. Arra törekszünk, hogy a szennyvíz minél gyorsabban a tisztítótelepre jusson, és ez által is csökkentsük a szaghatásokat és a korróziós problémákat. A felújítások csak azokat a szakaszokat érintik, amelyekre új vezetékek csatlakoznak, és a jövőben nagyobb mennyiségű szennyvíz érkezik. A regionális gyűjtőrendszer és a csatornahálózat továbbfejlesztése keretében – a bekötések hosszát nem számolva – 154 kilométer hosszú rendszer épül ki. A bekötések száma 4935 lesz, s mintegy 70 átemelőt is beépítenek. A szaghatások kiküszöbölése érdekében az átemelőknél filtert alkalmaznak, a már meglévő rendszeren pedig 16 átemelőnél vegyszeradagolókat telepítenek.– Kik valósítják meg a beruházást?– A regionális csatornahálózat, illetve gyűjtőrendszer északkeleti, déli és észak-nyugati ágának vállalkozási szerződéseit 2007. március 14-én írtuk alá Söjtörön. A közbeszerzési eljárás eredményeként az északkeleti és az északnyugati ágakat a zalai csatornaépítő konzorcium valósítja meg, amely két helyi társaságból, a Szabadics Zrt. és a Hydrocomp Kft. alkotta konzorciumból áll. A déli ágat a Vegyépszer-Sade konzorcium valósíthatja meg. E három ág összesen több mint 7 milliárd forint bekerülési költségű lesz. Az építési beruházási munkálatokon kívül két szolgáltatási szerződést is kötött a társulás. A regionális csatornahálózat tervezési feladataira a budapesti székhelyű UTB Envirotec Kft. kapott megbízást, a mérnöki és műszaki ellenőri munka elvégzésére pedig az Oviber Kft.-vel kötöttünk szerződést. A cég feladata a megbízó mellett működő független mérnöki szervezetként annak ellenőrzése, hogy a létrehozandó létesítmények a kor színvonalának és az előírásoknak megfelelően határidőre és a meghatározott pénzügyi kereteken belül valósuljanak meg.– Mibe kerül mindez?– A környezetvédelmi beruházásra rendelkezésre álló keret bruttó 48,87 millió euró. Ebből 75 százalékot az Európai Unió Kohéziós Alapja, 15 százalékot a központi költségvetés, 10 százalékot pedig az érintett önkormányzatok biztosítanak. A 10 százalékos önerő – egy sikeres pályázatot követően – további 600 millió forint vissza nem térítendő támogatással csökkent az Európai Unió Önerő Alapjának köszönhetően. Így összességében egy olyan nagyberuházás valósul meg a térségben, amelynek 94,8 százalékát külső forrásokból tudjuk finanszírozni.
