Barcs helyzetét minden előnyével és hátrányával együtt meghatározza határ menti fekvése. A rendszerváltás után a településen működő építőanyag-ipari üzemek bezártak, a munkanélküliség megugrása miatt sokan elköltöztek. A térség 26 településén az átlagos munkanélküliség a 17–21 százalékot is eléri, a legjobb helyzetben Barcs van, ahol az állástalanok aránya 7–10 százalék – ismerteti a nehézségeket Feigli Ferenc polgármester. Ebben a helyzetben a városnak új fejlődési irányt kellett keresnie, amit végül három célkitűzésben határoztak meg. 1990 előtt a horvát (akkoriban jugoszláv) határig csak engedéllyel lehetett lemenni, ezért az elzártság képe alakult ki a városról, ami a mai napig él a köztudatban. A délszláv háborúk elriasztották a befektetőket a határhoz közel eső területektől, viszont a horvátok részéről megindult a bevásárlóturizmus. Erre az igényre Barcs gyorsan reagált, kiépültek a kereskedelmi egységek, amelyek kiszolgálták a horvát vásárlókat is. A horvátországi politikai és gazdasági helyzet rendeződésével a turisták száma is visszaesett, 40-60 ezer fő körül állandósult, ezért a városnak új vonzerőt kellett találnia. Barcs másik célja az iparfejlesztés, ezért kialakították azokat az intézményeket, amelyek segítik a vállalkozók megtelepülését. Ipari park, logisztikai központ is várja a befektetőket, az önkormányzat ingyen adja a telkeket. A rossz közúti és vasúti infrastruktúra miatt a város a Dél-Dunántúl más településéihez hasonlóan elzárt, ezért a befektetők sem vonzza. A polgármester szerint az idegenforgalomra kell helyezni a hangsúlyt. Barcs rendelkezik azokkal az adottságokkal, amelyek kitörési pontot jelenthetnek, megalapozva a felzárkózást az ország fejlettségi szintjéhez. A Dráva a település mentén folyik, a környék a Duna–Dráva Nemzeti Park része a maga érintetlen növény- és állatvilágával. A környék horgászparadicsom, egyelőre kihasználatlan potenciál, hasonlóan a lovas turizmushoz. A város abban lát lehetőséget, hogy az ideérkező vendégeket itt tartsa, vonzó programokat és kikapcsolódási lehetőségeket kínálva. A település ideális sporthelyszín, a már említett lovagláson kívül a Dráva kajak-kenuzásra, a két sportcsarnok pedig sportolók felkészítésére is alkalmas.Barcsnak van termálfürdője, de a 2006-os rekonstrukció előtt nem felelt meg a mai kor követelményeinek. A kétmilliárd forintba kerülő fejlesztést részben a Barcs szíve újra dobogjon címet viselő városrehabilitációs programból finanszírozták. A Regionális Operatív Program 2.2.1 keretében 485 millió forint uniós támogatást nyertek el városrehabilitációs célra, ennek nagyobb részét a termálfürdő fedett létesítményeinek kialakítására fordították. A fürdő 2200 négyzetméter vízfelülettel rendelkezik, található itt verseny-, élmény- és termálmedence is. Kiépült a teljes gyógyászati részleg, amelybe várhatóan a horvát egészségpénztár is küld betegeket. A fürdőt tápláló alacsony hozamú kút helyett újat fúrtak, a 70 Celsius-fokos víz gyógyvízzé minősítése pedig folyamatban van. A városrehabilitáció során megújult a Móricz Zsigmond Művelődési Központ is, így a kulturális rendezvényeknek megfelelő helyszínt tud biztosítani. A projekttel megvalósult a városnak az a célja, hogy növelje idegenforgalmi vonzerejét, valamint egy felújításra szoruló városrész rehabilitációjával a lakosság és a vállalkozások számára vonzó, színvonalas településrészt sikerült kialakítani.A fejlődés akadálya, hogy hiányoznak a megfelelő szálláslehetőségek, ezért a következő időszakban az önkormányzat a vendégfogadás feltételeinek kialakítására koncentrál – hangsúlyozta a polgármester. Az építési engedélyeztetési eljárás fázisában tart egy 70 férőhelyes panzió kivitelezése, szintén folyamatban van egy négycsillagos, 240 férőhelyes gyógyszálló építése is. A szálláshelykínálatot bővíti egy 2008-ban megnyíló kemping is. Feigli Ferenc elmondta, hogy a fejlesztési tervek a következő hét évre készen állnak, a szálloda- és panzióépítéssel együtt több mint 10 milliárd forint uniós támogatásra számítanak. Az elképzelések a turisztikai potenciál erősítését célozzák. Az egyik elem a kerékpárutak kiépítése, a Balatonról, Mohácsról, Zalából és Horvátországból érkező utak a városban futnának össze. A kerékpárosok fogadásához tehermentesíteni kell a belvárost, amit a települést elkerülő út megépítésével oldanak meg. A Barcs szíve újra dobogjon program második ütemében befejeződik a városközpont megújítása, széles körű funkciói lesznek a központnak, zöldfelületek kialakításával, munkahelyek, oktatási-képzési helyek teremtésével szolgáltatókat vonzanának ide. A tervek között szerepel a művelődési központ bővítése is, a Pécs – Európa Kulturális Fővárosa projekthez kapcsolódóan színház- és koncertterem épül. Az önkormányzat a következő években uniós forrásokat is bevonva rekonstruálná az intézményhálózatot, növelné az egészségügyi ellátás színvonalát.A fejlesztések nemcsak Barcsról szólnak, az egész kistérség fejlődését szolgálják. Példaként a polgármester a Mecsek–Dráva hulladékgazdálkodás projekt 31 milliárd forintos programját említette, amelyben egy bioreaktor építése is szerepel. Egy másik, a térségeken átnyúló program a Dráva turisztikai célú hasznosítása, amely a már meglévő turisztikai szolgáltatásokat bővítené: összesen 1,2 milliárd forint lesz erre a célra.A programok hatására a térségben csökken a munkanélküliség, Feigli Ferenc szerint az idegenforgalomban 300 új munkahely jön létre, a hulladékgazdálkodás projekt pedig 50-100 munkahelyet teremt.
Economx