A kutatóintézet felmérésében a mezőgazdasági vállalkozók értékesítési volumenük 1,6 százalékos - ezen belül az export 0,8, a belföldi eladások 1,7 százalékos - bővülését várják erre az évre, szemben a 4,9 százalékos nemzetgazdasági átlaggal. Belföldi értékesítési áraiknál is a 8,2 százalékos nemzetgazdasági átlag alatti, 6,4 százalékos növekedéssel számolnak, míg az élelmiszer-ipari cégek 9,2 százalékkal. A beszerzési árak tekintetében a szokásos túlbecslést is messze meghaladó, 12 százalékos növekedést várnak az agrárvállalkozások, s a 10,3 százalékos nemzetgazdasági átlagtól elmaradó, 8,5 százalékos emelkedésre számítanak az élelmiszeripar cégei.
Az állami irányítás kiszámíthatatlanságát továbbra is leginkább a mezőgazdasági termelők kifogásolják, ez az említett akadályok között a belföldi kereslet korlátait és a tőkehiányt is megelőzi. A tulajdonosi-szervezeti bizonytalanság a gazdasági szervezetek termelésének bővítését korlátozó tényezők közül a nemzetgazdasági rangsorban csak a tizenegyedik, a mezőgazdaságban viszont a negyedik helyen áll. Zacher László, a GKI kutatásvezetője is úgy véli, hogy ez az egyik legnagyobb - ha nem a legsúlyosabb - gond az agráriumban. A kilencvenes évek eleje óta tartó tulajdonosi-szervezeti bizonytalanság csak rövid távú előrelátást tesz lehetővé - hangsúlyozta lapunknak.
A felmérés során feltűnően gyakran említették a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szervezetek a külpiaci kereslet korlátait; nemzetgazdasági átlagban a cégek 31 százaléka törekszik új piacok szerzésére, a mezőgazdaságban csak 18 százalékuk. A gazdálkodás bővítésére középtávon a mezőgazdasági vállalkozások mindössze 12 százaléka készül, szemben a nemzetgazdaság 40 százalékos átlagával. A felmérésben szereplő élelmiszer-gazdasági cégek meghatározó kapacitásainak kihasználtsága folyamatosan csökken, jelenleg 68 százalék, egy éve még 76, két éve pedig 81 százalék volt. Az élelmiszer-ipari cégek külön számolt 49 százalékos kapacitáskihasználtsága kimagaslóan "elégtelen".
Az agrárvállalkozások a bruttó átlagkeresetek 8,3, a fogyasztói árszínvonal 9,7 százalékos növekedésével számolnak. A cégek, de mindenekelőtt a mezőgazdasági termelők ez évben a foglalkoztatottak számának további jelentős csökkentését tervezik valamennyi alágazatban, miközben a nemzetgazdaság többi ágazatában a szerény létszámbővítés, de legalábbis a szinten tartás jellemző. Nem túl optimisták a tőke- és jövedelemhiányos mezőgazdasági vállalkozók beruházási tervei sem: miközben a nemzetgazdaság többi ágazatában a beruházási volumen bővülésére számítanak (átlagosan 9,9 százalékos mértékben), a mezőgazdasági szervezetek 1,6 százalékos mérséklődésre. Többségük csak az elhasználódott gépek, berendezések pótlására készül, építési beruházásaik jelentéktelenek.
Továbbra is rendkívül kedvezőtlen az élelmiszer-gazdasági szervezetek tőkeellátottsága és likviditási helyzete. Emiatt idén is a mezőgazdasági szervezetek kényszerülnek termelésüket leginkább visszafogni, vagyontárgyaikat leggyakrabban értékesíteni. A cégek mind saját vállalkozásuk pozícióit, mind a gazdaság egészének várható helyzetét kifejezetten rossznak ítélik, azaz ismét csak az agrárium vállalkozói a legpesszimistábbak a gazdaságban. Ami a jövedelmezőséget illeti, tavaly nemzetgazdasági átlagban 10 százalék körüli volt a veszteséges cégek aránya, a mezőgazdaságban majdnem 40 százalék. Idén az agrárvállalkozások csak 34 százaléka számít jövedelmezőségének javulására, miközben ez az arány például az iparban 46, az építőiparban 43, a kereskedelemben pedig 40 százalék.
(NAPI)
**** KERETBEN ****
A felmérésben az élelmiszer-gazdasági tevékenységet végző vállalkozások az öszszesen 831 válaszadó 15 százalékát teszik ki, ebből a mező- és erdőgazdasági szervezetek aránya 70, az élelmiszer-ipariaké 30 százalék.
A felmérésben az élelmiszer-gazdasági tevékenységet végző vállalkozások az öszszesen 831 válaszadó 15 százalékát teszik ki, ebből a mező- és erdőgazdasági szervezetek aránya 70, az élelmiszer-ipariaké 30 százalék.