Zala megyében 1995 és 1998 között évről évre csökkent az egyéni vállalkozók száma, ám a folyamat tavaly megállt: a megyei adóhivatal kimutatásai szerint 1999-ben a létszám 440 fővel - 3,1 százalékkal - gyarapodott, december végére elérve a 14 743-at - tájékoztatta a NAPI Gazdaságot Malasics Sándor, az APEH zalai igazgatóságának osztályvezetője.
Az elmúlt esztendőben a vállalkozásukat munkaviszony mellett folytatók létszáma 238, a főfoglalkozású egyéni vállalkozóké 103, a nyugdíjasoké 86 fővel bővült, így miközben a főállásúak és a nyugállományban lévők összlétszámon belüli aránya - 1,5, illetőleg 2,2 százalékponttal - emelkedett, a vállalkozással "részidőben" foglalkozóké 3,7 százalékponttal csökkent.
December 31-én az egyéni vállalkozók 68 százaléka főfoglalkozásban, 24,6 százaléka munkaviszony mellett, 7,4 százaléka pedig nyugdíjasként folytatta tevékenységét - tudatta az osztályvezető.
Az összlétszám 3,1 százalékos növekedését alapvetően a vállalkozói tevékenységüket munkaviszony mellett végzők 7 százalékos létszámemelkedése, azon belül a szellemi tevékenységet folytatók számának 18,8 százalékos bővülése eredményezte. A tavaly egyéni vállalkozói igazolványt szerzők 43,8 százaléka ebbe a körbe tartozó - főként vagyonvédelmi, őrző-védő és nyomozási, valamint sportszolgáltatásra, illetve biztosítási ügynöki - tevékenységre vállalkozott.
Míg a korábbi években a zalai vállalkozói körben magas, 26 százalékot meghaladó volt a fluktuáció, tavaly ennek mértéke 18,8 százalékra mérséklődött, 1561 új vállalkozás indult és 1212 szüntette meg tevékenységét. Ennek elsődleges oka, hogy 1999-ben már csak a megyei gazdasági reálfolyamatok és a munkaerő-piaci hatások befolyásolták az egyéni vállalkozói létszám nagyságának, illetve összetételének alakulását, hiszen a törvényi keretek rögzültek. Korábban a jogszabályi változások - például a társadalombiztosítási törvény kiegészítő vállalkozói tevékenységet folytatókat sújtó módosításai - gyakorta vezettek kilépési hullámhoz.
Az egyéni vállalkozások létszámának stabilizálódását vetíti előre a javuló vállalkozói kedv, valamint az, hogy a kilencvenes évek elején létrejött kényszervállalkozások - a törvényi szabályozás, illetve a piaci hatások következtében - egyre inkább tevékenységük beszüntetésére kényszerülnek.
I. A.
