Decentralizáltabb döntésa célelőirányzatokról

A parlament európai integrációs ügyekkel foglalkozó bizottságának keddi ülésén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) helyettes államtitkára arról számolt be, hogy a hasonló tárgyú, tavaly érvényét vesztett országgyűlési határozat végrehajtásával 1997 és 1999 között egységesebbé váltak a különböző támogatási forrásokra előírt pályázati követelmények és a támogatás folyósításának feltételei. Nem sikerült viszont áttérni az európai uniós gyakorlatot követő programfinanszírozásra. Szaló Péter szerint a megyei területfejlesztési programok eltérő színvonalúak és általános hiányosságuk, hogy nem tartalmazzák a fejlesztésekbe bevonható helyi forrásokat.
A területfejlesztési előirányzatok decentralizációjában az utóbbi három évben érzékelhető változás következett be. Míg 1997-ben összesen 13,2 milliárd forint területfejlesztési forrás felhasználásáról dönthettek a megyei fejlesztési tanácsok, addig tavaly már 21,8 milliárd forintos keret állt rendelkezésükre. Ezen belül 6 milliárd forintot a céljellegű decentralizált támogatási rendszerből, 5,8 milliárdot a Vidékfejlesztési Célelőirányzatból, 10 milliárdot pedig a területi kiegyenlítést szolgáló támogatási célelőirányzatból osztottak fel közöttük. Az egy főre jutó támogatás a legnagyobb segítségre szoruló területeken is legfeljebb 3,4-szeresen haladta meg a legkevésbé szubvencionált térségek támogatottságát.
A még ebben a hónapban vitára bocsátandó országgyűlési határozati javaslat már határozottabb előkészületeket tesz az uniós támogatások fogadására, előírja a regionális programfinanszírozás bevezetését. A kormány és a parlament legkésőbb decemberben véglegesíti a tavaly kijelölt hét tervezési-statisztikai régió határait. Ezután kezdődhet meg az ország egészére vonatkozó, úgynevezett átfogó fejlesztési terv regionális felbontása és a részletes operatív programok kidolgozása. Az FVM álláspontja szerint az EU-támogatások gyorsabb és hatékonyabb kihasználása érdekében a Területfejlesztési Célelőirányzat csaknem kétharmadát decentralizálni kellene. Az alap 35 százalékáról a hét régió, további 30 százalékáról pedig a megyék fejlesztési tanácsai dönthetnének, a fennmaradó 35 százalékot pedig a központi pályázatokon nyertes projektek megvalósítására fordítanák.
T. K. ZS.