A lakástámogatás év közben is változhat

- A kormány múlt heti döntésével "gyorsított", és úgy döntött, hogy az eredetileg tízévesre tervezett autópálya-építési programot öt év alatt kell megvalósítani. A költségvetés idén erre a célra 27 milliárd forintot különít el, amelyből azonban - az egyéb pénzügyi kötelezettségek miatt - csupán 20 milliárd forint körüli összeg fordítható erre a célra. Az évi 120 kilométer autópálya építési költsége legalább 100-120 milliárd forint. Hogyan érinti ez a büdzsét?
- A kormány úgy határozott, hogy a program első szakaszának kivitelezése - amely az M3-as Polgárig, az M7-es Zamárdiig tartó szakaszának felújítását és a nyíregyházi elkerülő út, valamint a szekszárdi híd megépítését jelenti - nem terhelheti többletkiadásokkal a költségvetést. Ennek értelmében az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. feladata, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. alaptőkéjét még 2000-ben, két lépésben 32 milliárd forinttal emelje meg. Ebből a gyorsforgalmú utakon kívül más infrastruktúra-építéseket is finanszíroz majd a bank. Az, hogy honnan teremti ehhez elő a szükséges forrásokat, már az ÁPV Rt. dolga.
- Teljesen elvetették az uniós finanszírozást?
- Ezt továbbra sem vetjük el, már az első szakaszban sem. Viszont az M3-as esetében nem feltétlenül van szükség rá, illetve az utóbbi hetekben az Európai Unió (EU) is világossá tette, hogy nem finanszírozza ezt a projektet. Vasútfejlesztésre mindig szívesen adnak pénzt, de erre nem. Az is előfordulhat, hogy végül az első szakasz összes projektjétől távol marad az EU. A későbbi szakaszokban viszont határozottan számítunk az unió finanszírozására. Így például a délkelet-európai stabilitási egyezmény projektjei közé felvették az M7-es Siófoktól az országhatárig tartó szakaszának megépítését. Ha ez rákerül a majdani végleges listára is, akkor ahhoz az EU biztosan ad vissza nem térítendő forrásokat.
- A kormány másik nagyívű elképzelése a lakásépítés feltámasztása. A múlt évben évszázados mélypontra, 19,3 ezerre süllyedt az átadott új lakások száma. A februárral beindult új lakástámogatási rendszer milyen hatékonysággal működik?
- Elvileg már 1998 közepe óta a Gazdasági Minisztérium (GM) felelős a lakáspolitikáért, a finanszírozás rendszeréért és eszközeiért, a folyósítás kivételével.
A statútumban szerepelt a változás, a gyakorlatban azonban elmaradt az átállás. Az új lakáspolitikát azonban már valóban a gazdasági tárca viszi. Tavaly a költségvetésben lakástámogatás címszó alatt 65 milliárd forint állt rendelkezésre, de ebből mintegy 19 milliárdot nem vettek igénybe. A lakásépítésre idén összesen - központi és önkormányzati forrásokból - mintegy 115 milliárd forint fordítható. Az idén "bennmaradó" összeg ma még nehezen becsülhető, de biztos vagyok benne, hogy változatlan feltételek mellett a lakásépítésre rendelkezésre álló források jelentős részét nem veszik igénybe.
- A GM eddigi prognózisa idén 25 ezer új lakás építésével számolt, 2001-2002-re pedig évi 40 ezres számot célzott meg. Tartható-e ez az elképzelés, illetve az eddigi tapasztalatok alapján hol szorul korrekcióra a szisztéma?
- Elvi és gyakorlati szempontból egyaránt helytelennek tartom, hogy csak a 2000. január elseje után kiadott építési engedélyekre vonatkozik az új lakásfinanszírozási rendszer. Ez teljesen ellentétes a kormányzati célokkal. Miniszteri kinevezésemkor már nagyrészt készen állt a rendelet szövege, amelybe a több mint egyéves előkészítés alatt végig be volt építve ez a korlát. A mostani elképzelések szerint úgy kellene módosítani a szabályozást, hogy a kedvezményes hiteleket az 1999. január elseje után kiadott építési engedélyekre is fel lehessen venni. Csak ezzel a változtatással együtt látom reálisnak az idei évre a 25 ezres számot. A következő, 2001-es évre pedig akár a 30 ezer is elérhető, ha sikerül a szabályozásban további módosításokat is végigvinni, még az idei első félévben.
A változtatás jövőre már késő lenne. A lehetséges változatokat a GM három lakásmunkacsoportja elemzi. Ha szükség van rá, elképzelhetőnek tartom, hogy akár éven belül többször is hozzányúljunk a határozathoz. A módosítások feltétele, hogy azokkal ne csak a kormányzat, hanem az üzleti szektor is egyetértsen.
- A GM a közelmúltban hirdette meg a tárcához tartozó négy, a gazdaság fejlesztését szolgáló célelőirányzat támogatási szempontrendszerét. Elégséges lesz-e ez a mintegy 34 milliárd forint a célokra?
- A GM új megközelítése az, hogy először nem több pénzt kérünk a kormánytól, hanem kialakítunk és működtetünk egy a korábbinál hatékonyabb új rendszert. Ennek érdekében a négy célelőirányzat támogatásainak odaítéléséről közös bizottság dönt majd, amelyet közös iroda szolgál ki. Ha az év vége felé kiderül, hogy minden pénz elfogyott, mert jók a programok, és a külföldi, illetve a belföldi üzleti szektor is fantáziát lát bennük, akkor fogunk a gazdaságfejlesztés céljára többletforrásokat igényelni. A több pénz kiosztásának feltétele, hogy jól működő, a kitűzött céloknak valóban megfelelő rendszert működtessünk. Számomra az lesz a népszerűség igazi jele, ha a kormányzati programokhoz az üzleti szféra hozzáteszi a saját pénzügyi erejét.
- A minisztérium szervezete jelentősen változott január elseje óta. Folytatja-e a szervezeti, hatásköri változtatásokat?
- A korábbi - a Pénzügyminisztériumban (PM) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban (EBRD) - szerzett államigazgatási és üzleti tapasztalatok alapján úgy vélem, hogy a modern világban nincs stabil szervezet és stabil működés, ezért akár félévente hozzányúlhatunk a tárca szervezetéhez. Január végéig, a belső átszervezés első szakaszában az államtitkárok és a helyettes államtitkárok megerősítése és újak kinevezése, valamint az új szervezeti rend kialakítása volt soron. Most zajlik a második szakasz, amelynek keretében a 25 főosztályvezetőt és a 2 főcsoportfőnököt nevezzük ki, illetve erősítjük meg tisztében. A változásoknak ezzel még nincs vége, mert a következő két hónapban újraértékeljük az egész szervezet munkáját. Ennek eredményeképp - ha szükséges - még ebben a félévben egy harmadik szakaszt is nyitunk. Új szervezeti egységek felállításán is gondolkodunk, hiszen például a mai napig sincs a tárcánál e-business-szel vagy e-commerce-szel foglalkozó részleg.
- Ön több nyilatkozatában is példaértékűnek nevezte a jegybank közgazdasági elemzőinek tudását. Mikorra éri el ezt a szintet a gazdasági tárca?
- Valóban nagyra becsülöm és sokban példának tartom a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági műhelyét. A jegybanknak mintegy három évre volt szüksége ahhoz, hogy szellemi központtá nője ki magát. A GM-nek talán nem kell ennyi idő az "utoléréshez", ha a tudás és az elemzőképesség terén elérünk egyfajta kritikus tömeget. A kritikus tömeg a főosztályvezető-helyettesekig bezárólag 50-60 igen jó szakember meglétét jelenti. Ma már mi is nyomozunk a közgazdasági egyetemen tehetséges fiatalok után.
- Az energetikát is felügyelő miniszterként mit tart elsődleges szempontnak a júliusi gázáremelés mértékének meghatározásánál?
- A tárca folyamatosan tárgyal a Mol vezetőivel. Mindannyian nagyon várjuk a mostani magas olajár trendváltását, amelyet az elemzők április-május környékére jósolnak. A gázár meghatározásánál pedig - mint azt már korábban többször egyértelművé tettük - továbbra is az infláció letörését tartjuk a legfontosabb szempontnak. Minden más csak ezután következik.
- Mit tud tenni a gazdasági tárca az úgynevezett regionális magyar multik kineveléséért?
- A tőkeexport, amely feltétele a regionális magyar multik kialakulásának, tavaly 249 millió dollárt ért el, ami csak fele az 1998-as szintnek. Ennek egyik oka a délszláv válság és más külgazdasági problémák. Az év közepére a tőkekivitel fellendítéséről külön előterjesztést készít a GM a kormánynak. A magyarországi vállalatok helyzetének javítására vonatkozólag a Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Joint Venture Szövetség, illetve a kamarák egyaránt komoly elképzelésekkel látják el a tárcát. Néhány héten belül készítjük el azt az induló dokumentumot, amelyet utána a többi érdekelttel szeretnénk véleményeztetni. Ez lenne a - brüsszeli nevén - nemzeti fejlesztési programnak nevezett dokumentum, amely a következő tíz évre szóló gazdasági programok indító magja volna. A brüsszeli határidő ennek elkészítésére 2002 januárja. Az eddigi elképzelések szerint a magyar "New Deal" része volna - többek közt - az autópálya-építés mellett egy innovációs és egy gyógyvízprogram is.
DOMOKOS LÁSZLÓ