A fővárosi közgyűlés ma dönthet a költségvetésről

A fővárosi önkormányzat idei gazdálkodását alapvetően meghatározza, hogy - a központi források a helyben maradó szja csökkentése, illetve az iparűzési adóerő-képesség erőteljesebb vizsgálata miatt - a normatív és kötött felhasználású állami támogatások, hozzájárulások és az szja együttes összege tavalyhoz képest nominális értékben 9 százalékkal csökkent. A városvezetés szerint a kerületek és a főváros közti forrásmegosztásban figyelembe vett központi források és helyi adók növekedése annak ellenére nem éri el a 2000-re tervezett 6-7 százalékos inflációt, hogy az iparűzési adóból 29 százalékkal nagyobb bevételt várnak az előző évhez képest.
A bevételek az idén elérik a 274,3 milliárd forintot, amiből 29,9 milliárd a Dél-Buda-Rákospalota metró építésére tartalékolt forrásokból származik. A városvezetés szerint az intézmények működési bevételei 5,3 százalékkal emelkednek a tavalyi előirányzathoz képest. A helyi adók közül az iparűzési adóból 45,8 milliárd bevétele lesz a fővárosnak. A tavalyi költségvetésben egyedül a helyi adókat is magában foglaló folyó bevételek haladták meg az előirányzatot. Vélhetően az idei adóbevételek is hordoznak magukban rejtett tartalékot. Az önkormány-
zat vállalatértékesítéséből 8,6 milliárdos bevétellel kalkulál, ami szinte teljes egészében az ÁPV Rt.-nek a belterületi földek utáni átutalásait fedi. A pénzügyi befektetések visszatérülései ebben az évben 30,5 milliárddal emelik a főváros bevételeit. Az összegből 25 milliárdot tesznek ki az idén lejáró államkötvények.
A működési kiadásokra 130 milliárdot fordítana a városvezetés, bár a végleges öszszegről lapzártánkig nem tudott megállapodni a koalíció. A főleg a közlekedés feltételeit javító beruházásokra kevesebb mint 60 milliárdot költenének (NAPI Gazdaság, 2000. március 01., 1-3. oldal). Tavaly a 74 milliárdos módosított előirányzat 50 százalékát használták fel ténylegesen. A beruházások elhalasztása miatt felszabaduló forrásokból éven belüli lejáratú értékpapírokat vásároltak.
B. Z.