Európa teret nyer a magyar piacon

- Hogyan értékeli a német-magyar gazdasági kapcsolatok tavalyi alakulását?
- Akár a kétoldalú áruforgalmat, akár a Magyarországra irányuló közvetlen német befektetéseket nézzük, azt hiszem, jó évet zártunk. A kereskedelemben az export-import volumene újabb rekordot döntött, igaz, a növekedés üteme tovább lassult. A Magyarországra irányuló befektetések terén egyértelműen átrendeződtek az érdekeltségi viszonyok: a tengerentúli befektetők egyre inkább átengedik a magyarországi piacokat az európaiaknak. A Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból kiderül, hogy 1999-ben a Magyarországra irányuló összes közvetlen külföldi működőtőke-befektetés 76 százaléka európai országokból érkezett. Jól érzékelteti a nemzetközi befektetői stratégiák változását, hogy a német vállalkozások tavaly 450 millió eurót invesztáltak Magyarországon, ami több mint kétszerese az egyesült államokbeli cégek által itt befektetett tőkének. Magyarország a németek számára továbbra is az egyik legjelentősebb partner. A kereskedelmi és a befektetési adatokból kiindulva talán nem olyan fontos, mint például Lengyelország, de 1998 óta fontosabb, mint Oroszország - pedig az orosz piac majdnem tizenötször akkora, mint a magyar.
- Hogyan ítéli meg a magyar kormány új gazdasági miniszterének programját?
- Túlzás lenne osztályzatot adnom egy gazdaságpolitikai programra, amelyet teljes egészében még nem is ismerek. Mindenesetre a programnak azzal a részével, amelyet Matolcsy György már ismertetett, egyetértek, sőt kiválónak találom. Örülök, hogy a miniszter kinyilvánította: a kormány mostantól nem az újonnan érkező, hanem a meglévő befektetések támogatására helyezi a hangsúlyt. Ha sikerül kedvező légkört teremteni az itt letelepedett külföldi vállalkozások számára, az önmagában is további befektetőket vonz az országba, a már megjelent befektetőket pedig arra ösztönzi, hogy az itteni vállalataikban keletkezett nyereséget visszaforgassák.
Rendkívül jónak találom azt is, hogy a miniszter a külföldi befektetők érdekeltségének elmélyítésével új alapokra kívánja helyezni a beszállítói célprogramot.
Meggyőződésem, hogy ez nem csak a multinacionális vállalatok számára lesz kedvező, hanem egyre nyilvánvalóbb előnyökkel jár a kis- és közepes méretű vállalkozások számára is. A német cégek Magyarországon hiányolják az erős beszállítói réteget.
- A kamarával napi kapcsolatban álló német befektetők mely pontokon látják gyengének a hazai kis- és középvállalkozásokat?
- A legfőbb probléma talán az, hogy ezek a cégek nem tudják finanszírozni a saját beruházásaikat. Sokuknál már nagyon időszerű lenne az állóeszközök korszerűsítése és piaci előnyt jelentene az ezen túlmutató műszaki innováció, ehhez azonban a hitelpiacon nehéz forrást találni. Az állam ezen kamattámogatással vagy egyéb kedvezményes hitelkonstrukciók támogatásával segíthet - a kedvezményes hitelek köre szerintem még nem elég széles -, illetve segíthet úgy is, hogy működő jogrendszert tart fenn. Bizonyára több bank venne részt a kis- és középvállalkozói finanszírozásban, ha például fejlesztenék a hitelbiztosítás rendszerét.
További aggodalomra ad okot, hogy a beszállítók nem elég produktívak. A magyarországi, részben, vagy teljes egészében német tőkével működő társaságok, vállalkozások termelékenységét mérő mutatók ma mintegy 50 százalékkal magasabbak, mint 1989-ben, a kis- és középvállalkozói körben ez a megállapítás viszont nem érvényes teljeskörűen. Ez intenzív továbbképzéssel részben orvosolható. A tavaly kihirdetett új szakképzési törvény szövege arra utal, hogy az ország felismerte: a vállalkozások innováció- és kezdeményezőkészsége nemcsak az állami szerepvállaláson múlik. Meggyőződésem, hogy többet ér el az állam, ha a vállalkozások önszerveződésének szabad teret enged.
- Ön szerint Magyarországon mely gazdasági ágazatokban nyílhatnak meg új befektetési és kereskedelmi lehetőségek a német vállalatok előtt?
- A kereskedelemben még távolról sem merültek ki a lehetőségek. A német piacra szánt magyar exporttermékek várhatóan ugyanazokból az ágazatokból kerülnek ki mint eddig - vagyis a kivitelen belül továbbra is erős lesz a gépipar, az autóalkatrész-gyártás és az elektronika részesedése. Az import növekedése persze attól függ, milyen mértékben nő a magyar vásárlóerő. Körülbelül egy éve például lendületes fejlődést lehet tapasztalni a német háztartási gépek magyarországi értékesítésében. Óriási lehetőségeket látok a környezettechnológiai termékek piacán. A kamara közreműködésével tavaly húsz együttműködési megállapodás jött létre német és magyar cégek - zömmel kis- és középvállalkozások - között a környezettechnológiai know-how cseréjére és közös beruházások végrehajtására.
A befektetések terén is növekedésre számítunk idén. A Deutsche Telekom folyamatosan nagy összegeket invesztál Magyarországon, és nemrég az Audi is jelezte, hogy mintegy 650 millió márkával fejleszti itteni tevékenységét. A két ígéret együtt meghaladja az egymilliárd márkát.
- Önök folyamatosan mérik az itteni német befektetők elégedettségét. Milyen tanulságok vonhatók le a tavalyi évet lezáró felmérésből?
- A legfrissebb eredmények április elejére várhatók. A tavalyi felmérésből az derült ki, hogy a német vállalatok alapjában véve elégedettek a magyarországi befektetési környezettel, de több elszántságot várnak a kormánytól egyrészt a szürkegazdaság, másrészt a kiterjedt bürokrácia leépítésében. A szürkegazdaság, a korrupció és a bűnözés ellen a befektetők már tavalyelőtt is felemelték a szavukat, és talán ennek is köszönhető, hogy a jogbiztonság körülbelül tíz százalékkal javult.
- Ön milyen prognózist tart valószínűnek a magyar makrogazdaságban erre az évre?
- Biztos vagyok abban, hogy a pozitív tendenciák töretlenül folytatódnak. Bár a természetem nem éppen optimista, a gazdaság tavalyi teljesítménye meggyőzött arról, hogy a német befektetőket nem fenyegeti semmilyen kockázat a magyar gazdaságpolitika részéről. Szerintem nem az a fontos, hogy az infláció egy-két tized százalékponttal magasabban vagy alacsonyabban alakul-e a prognosztizáltnál - meg is ütköztem azon a számháborún, amelyet tavaly a magyar gazdaságkutató intézetek folytattak emiatt -, a lényeg az, hogy 1998-hoz képest 4 százalékponttal csökkent. A magyar gazdaság makroadatai eddig minden évben jobban alakultak a vártnál, és szinte elképzelhetetlen, hogy idén csalódást okozzanak.
T. K. ZS.