A többségi koalíció összesen 30 területen, ezen belül elsősorban az útrekonstrukcióra, az egészségügyi gép-műszer beszerzésekre, valamint a 12. havi közműdíj-kompenzációra javasolt az eredetinél nagyobb kiadási összeget - nyilatkozta tegnap lapunknak Ajkay Zoltán szocialista frakcióvezető. Ennek fedezetét részben a 26 milliárdra tervezett működési eredményből, a kamatbevételekből biztosítják, de a frakcióvezető szerint a beruházások gyorsításából is forrást szabadíthat fel a főváros. A közalkalmazottak év közi, 1,5 százalékos béremelésére elkülönített 1,6 milliárd forint elúszott a központi költségvetésben zárolt 40 milliárd befagyasztásával, az így kieső összeg pótlásáról nem született döntés.
**** KERETBEN ****
A költségvetéshez csatolt könyvvizsgálói jelentés szerint a főváros kiegyensúlyozott gazdálkodását hosszabb távon a működési eredmény, vagyis a bevételek és a kiadások különbözete biztosítja, amennyiben eléri a folyó bevételek 20 százalékát. Idén mindössze 15,6 százalék várható. A működési eredmény javítását csak a kiadások lefaragásával érheti el az önkormányzat, miután a könyvvizsgáló szerint a folyó bevételeknél 2002-ig nem számolhat reálnövekedéssel. Rövidesen "kifutnak" - a 4-es metróhoz kapcsolódó céljellegű bevételeket nem számítva - a beruházások finanszírozását szolgáló, meghatározó értékesítési bevételek, ezek pótlását az előző évek tartalékaival, célzott fejlesztési hitelfelvételekkel pótolhatják.
A fővárosi ellenzéki pártok - a MIÉP kivételével - módosító indítványaikban 10 milliárd forint körüli forrásátcsoportosításra tettek javaslatot. Perlaki Jenő fideszes képviselő úgy véli, a fővárosi intézmények és az infrastruktúra elmaradottságán sürgősen változtatni kell, ezért a főváros vezetésének elsősorban nem állampapírt kellene vásárolnia, hanem a beruházásokra kellene fordítania a szabad pénzeszközeit. A politikus szerint a városüzemeltetésre fordított összeg növekedése évek óta az infláció alatt marad. A Fidesz idén többet fordítana a közlekedés fejlesztésre a költségvetésben előirányzott mintegy 13 milliárd forintnál. A közgyűlés által végül elvetett javaslat alapján a beruházási kiadásokból, illetve a DBR-Metróra elkülönített 29,6 milliárd forintból hasítottak volna ki a többletkiadásra pénzeket. (Az érvényes fővárosi rendelet szerint a DBR-Metró számláján kezelt bevételek kötöttek, más feladatra nem használhatók.) Növelték volna a városrehabilitációra szánt 9 milliárdos keretet, ám ez az indítvány is elvérzett a közgyűlés szocialista-szabaddemokrata többségén.
BAKA ZOLTÁN
KÖLTSÉGVETÉS
(milliárd forint)
Bevételek
működési148
felhalmozási102
ebből hitel16
összesen250
Kiadások
működési122
felhalmozási128
összesen250
{
Költségvetés a XIII. kerületben
A főváros XIII. kerületének önkormányzata elfogadta a kerület 1999. évi, csaknem 10 milliárd forint főösszegű, nullszaldós költségvetését. A bevételek közül a központi költségvetési támogatás tervezett összege 1,768 millió forint, ez a teljes bevétel 18 százaléka. A személyi jövedelemadóból 1,45 milliárd forintra, iparűzési adóból 1,3 milliárdra, helyi építmény- és telekadóból pedig 900 milliós bevételre számít az önkormányzat. A tervezett bevételek 16 százalékkal haladják meg a tavaly az 1998-as évre előirányzott bevételi összeget. A kerület oktatási, szociális és egészségügyi intézményeinek működtetésére 4,738 milliárd forintot költ az önkormányzat, ez az elmúlt évhez képest 14,3 százalékos növekedés. A karbantartási munkálatokra 110 millió, az intézményfelújítás feladataira 146 millió, a tavaly megkezdett rekonstrukciók folytatására pedig 342 millió forint jut. A nevelési-oktatási, közművelődési és sportintézmények üzemeltetésére az önkormányzat 2,955 milliárd forintot ad, ez egészül ki a 227 milliós működési bevétellel. A szociális ellátás intézményeinek önkormányzati támogatása 554 millió forint, ez csaknem 22 százalékkal magasabb az 1998. évinél. Az önkormányzat 305 millió forinttal segíti a rászoruló kerületi lakosokat. A kerületi bérlakások felújítására 600 millió forintos keretet különített el az önkormányzat.
(NAPI)