Gyimesi Endre polgármester a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy 1994-ben a város hitelállománya 4-4,5 milliárd forint költségvetési főösszeg mellett csaknem félmilliárd forint volt, amit azóta visszafizettek, így Zalaegerszeg jelenleg kölcsön nélkül gazdálkodik. A város kivetette az iparűzési adót, ám újabb adófajta bevezetését egyelőre nem tervezik. A pénzügyi műveletekből származó 1,5 milliárd forinton belül jelentős nagyságrendet képviselnek a kamatbevételek. Zalaegerszeg nem élte fel a lakáseladásokból származó bevételeket, hanem igyekezett lekötni az így befolyt összeget, s a kamatokat visszaforgatni a lakásállomány növelésére. Vannak rövid, 3-6 hónapos lekötéseik is, a polgármester szerint Zalaegerszegen nem "pihen a pénz".
A belterületi földekért kapott összegeket sem költötte el a város, hanem kamatoztatta. A városi kincstár működése mellett az Első Egerszeg Holding látja el a vagyonkezeléssel járó feladatokat, s tavaly megalakult a Városfejlesztő Rt. Ezeknek a gazdálkodást racionalizáló intézkedéseknek köszönhetően Zalaegerszeg több mint 5 milliárd forint értékű fejlesztésben vesz részt, ebből 1,7 milliárd forint a saját erőből finanszírozott beruházás. Ezek közé tartozik a 74-es út Zalaegerszeget elkerülő szakaszának megépítése, a gébárti termálprogram, a lakásprogram, a hulladékdepó, illetve a szennyvíztisztító létesítése.
INKOVICS ANDREA
