Sopronban az iparűzési adó állandó tevékenység esetén tavaly még az adóalap 1,4 százaléka volt, idén 1,7 százalékra emelkedett. Az ideiglenes tevékenységre kirótt adó a piacozó és vásározó kiskereskedők esetében változatlanul 2000 forint naponta, a többi tevékenységnél viszont napi 2000 forintról 4000-re emelkedett. A nagyobb helyi adóbevételt az iparűzési adó teszi ki, összegét idén 900 millió forint körül várják.
Győrben az iparűzési adó mértéke a kereskedelmi, hitelintézeti, valamint biztosítási tevékenység esetében az adóalap 1,4 százalékáról 1,7 százalékra, termelési, szolgáltatási és minden egyéb tevékenység esetében a korrigált nettó árbevétel 1 százalékáról 1,4 százalékára emelkedett. Tavaly a város 2,2 milliárd forintot szedett be a helyi adókból. Az emelés mértékét igyekeztek úgy meghatározni, hogy jusson a fejlesztésekre, például az ipari park környékén megvalósítandó infrastrukturális beruházásokra is.
Mosonmagyaróváron az iparűzési adó a kereskedelmi, pénz- és biztosítóintézeti tevékenységnél a korrigált nettó adóalap 1,6 százaléka, ez tavalyhoz képest 0,4 százalékkal több. Az olyan tevékenységeknél, ahol nincs anyagköltség, az adó mértéke az árbevétel 9 ezreléke. Azoknál a tevékenységeknél pedig, ahol levonható az anyagköltség, a korrigált nettó árbevétel 1,2 százalékát kell befizetni. A városban az idén 760 millió körüli forint helyi adóval számolnak.
Kapuváron az iparűzési adó kereskedelmi banki tevékenység esetén az adóalap 1,1 százalékáról 1,5 százalékra emelkedett, termelőtevékenységnél a tavalyi 0,8 százalék helyett 1,2 százalékot kell majd leróni. Csornán a kereskedelmi tevékenység iparűzési adója az adóalap 1,2 százaléka, termelőtevékenységnél pedig 1 százalékos a fizetendő mérték.
Győrben a 6 millió forint, Mosonmagyaróváron a 2 millió forint alatti nettó korrigált árbevételt elérők mentességet kapnak az iparűzési adó alól. Rokkantnyugdíjas vállalkozónál ez a határ 2,5 millió forint, de mentességet élveznek a csökkent munkaképességűeket foglalkoztatók és a háziorvosok is.
B. N. A.
