Az országos területfejlesztési koncepció az országot hét statisztikai-tervezési-fejlesztési régióra osztja fel. Az Európai Unió támogatási politikája ugyanis nem megyei, hanem regionális közigazgatási egységekre épül. A megyék azonban nem értenek egyet feltétlenül a központilag kialakított régiókkal, amennyiben a fejlesztési elképzelésekről esik szó. Az utóbbi időben a nyugat-magyarországi, illetve az észak-alföldi régiókba sorolt megyék közül jelezte néhány, hogy más régióhoz szeretne kerülni. A vita lényegében a forrásszerzésről szól: a leszakadó térségeknek az EU területfejlesztési támogatásai lehetnek csábítók, míg a fejlődő megyék a működőtőke beáramlására alapoznák az együttműködésüket. A végleges régióhatárokat ugyan törvényben még nem rögzítették, de a kormány valószínűleg nemigen enged az eredetileg megrajzolt régióhatárokból, miután már Brüsszelt is megismertette a regionális elképzeléseivel.
Az Észak-Alföld régióhoz sorolt megyék közül Jász-Nagykun hétfőn jelezte, hogy inkább a közép-magyarországi régióhoz tartozna. Magyar Béla, a megyei területfejlesztési tanács titkárságvezetője szerint Jász-Nagykun szervesebben kötődik az ország középső térségéhez, mint a keleti országrészhez. Elmondta, hogy a szintén ebbe a régióba tartozó Szabolcs-Szatmár földrajzilag messze esik a megyétől, az M4-es főút gyorsforgalmivá fejlesztése pedig tovább erősíti kapcsolódásukat Pest megyéhez. Az ország közepén a jobb beruházási környezet a tőke nagyobb arányú megtelepedését is előrevetíti.
Szabolcs-Szatmár megye már korábban egyértelművé tette, hogy egymaga kíván önálló régiót alkotni. Érvelésük szerint a keleti "végvár" szerepe indokolná ezt, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy ebben az esetben egyedül juthatna hozzá az EU határokon átnyúló régióknak nyújtott támogatásához is. Az sem mellékes, hogy a kormány tervezete szerint a régióközpont szerepét nem Nyíregyháza, hanem Debrecen töltené be az Észak-Alföld régióban, ez pedig nincs a szabolcsiak ínyére.
Érdekessé vált a magára hagyott Hajdú-Bihar megye helyzete: miután a másik két megye külön utakon járna, kérdéses, hogy mi lesz a hajdúságiak sorsa. Feltételezve, hogy Jász-Nagykun és Szabolcs érvényesíteni tudja elképzeléseit, Hajdú-Bihar vagy az Észak-Magyarország vagy a Dél-Alföld régióhoz csatlakozhatna. Információnk szerint egy ilyen változat esetén kisebb az esélye a Borsod megyét is magába foglaló, északi régióban való részvételnek. Temesvári Zsolt, a megyei közgyűlés alelnöke lapunknak elmondta, ők továbbra is a három megye által alkotott Észak-Alföld régióban gondolkodnak, mivel a kulturális, gazdasági kapcsolatok ezt indokolják és ez felel meg a kormány aktuális elképzeléseinek.
BAKA ZOLTÁN
**** KERETBEN ****
Nincs egyetértés a megyék közt az ország nyugati határánál tervezett régión belül sem. Győr-Moson nem szívesen látná Zalát a regionális fejlesztési tanácsban, mivel ebben az esetben Vas megye székhelye, Szombathely lenne a régióközpont. Az ugyan nem jelent többet, mint lényegében a fejlesztési támogatások elosztására hivatott szerv központjává válni, ám sokan gazdasági centrum szerepet is tulajdonítanak a régióközpontoknak.