Az infrastruktúra elmaradottsága akadályozza a fejlődést

Borsod korábban az ipar egyik fellegvára volt, itt termelték a barnaszén 30 százalékát, a nyersvas, acél több mint felét, valamint az etilén, polipropilén és a PVC teljes mennyiségét. A rendszerváltás után, a keleti piacok összeomlása miatt megcsappanó rendelésállomány válságos helyzetbe hozta a térség kohászatát, de a helyi bányászat, gépipar, sőt a korábban húzóágazatnak számító vegyipar is visszaesett. A nagyvállalatok felbomlását a munkanélküliek számának növekedése követte. A munkanélküliségi ráta 1998-ban Borsodban volt a legnagyobb.
Borsod
A Gazdasági Minisztérium megyei összeállítása szerint Borsodban a privatizációt követően létrejött kisvállalkozói kör nem tudta betölteni az egykori nagyvállalatok szerepét a foglalkoztatásban. Ennek egyik okaként a statisztikai hivatal az infrastruktúra viszonylagos fejletlenségét nevezte meg. A közúti és vasúti infrastruktúra mára elavulttá vált. A következő években várhatóan megvalósuló fejlesztések közül az M3-as autópálya - jelenleg Füzesabonynál végződik - eljut Polgárig és ezzel párhuzamosan az M30-as út megépül Miskolcig.
A tervek közt szerepel a Budapest-Záhony vasútvonal korszerűsítése is. A megye közműhálózatának - ezen belül főleg a csatorna-, illetve gázhálózatának - kiépítettsége is jócskán elmarad az országos átlagtól.
Borsod mezőgazdasági jelentősége elsősorban a haszonnövény-termesztésben mutatkozik meg, a megye az ország legnagyobb burgonyatermő vidéke. Jelentős hozamot produkál még az árpa is, emellett a szőlő- és gyümölcstermelésnek is hagyományos kultúrája van e vidéken.
A megye gazdaságának fejlesztését, átalakítását PHARE-forrásból 22 millió ECU-val támogatta az elmúlt négy évben az EU. A vállalkozások megtelepítésének egyik hasznos eszköze az ipari parkok létesítése. A vállalkozások 4 nagyobb kiépített közműhálózattal, adókedvezményekkel támogatott ipari park közül választhatnak: Ózdon, Diósgyőrben, Tiszaújvárosban és a BorsodChem telephelyén várják a befektetőket. Hamarosan elkészül a kazincbarcikai ipari park is, ahol a járműipari alkatrészek, illetve környezetvédelmi berendezések gyártására, valamint a műanyagipari feldolgozó tevékenységre szakosodott kis- és középvállalkozásokat várnak.
Heves
Megyetársaihoz képest kedvező Heves megye gazdasági pozíciója. Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék országos átlaghoz mért értéke alapján azonban még Heves sem fér be az első 14 megyébe. Heves közúti és vasúthálózata fejlett, az M3-as autópálya Budapesttel teremt gyorsforgalmi kapcsolatot. A GM fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a hevesi településeket kivétel nélkül szilárd burkolatú utak kötik össze.
A közművek közül a csatorna- és a gázhálózat kiépítése jelenti itt is a legnagyobb feladatot.
A hagyományos ércbányászat, építőanyag-ipar és a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparágak - cukor-, dohány-, malom- és sütőipar - mellett nehézipari fejlesztések is megvalósultak a megyében. A Mátrai Erőműnek köszönhetően a villamosenergia-termelés, továbbá a fémfeldolgozás, a gépgyártás a nehézipar húzóágazatai, míg a könnyűipar területén a ruházati ipar és a bútorgyártás kiemelkedő. Az ipari termelés egyötödét exportálják, az élelmiszerek, az ital és a dohány a kivitel 40, a gépipar a 21 százalékát adja. A külföldi tőke a kivitelre termelő cégeket kereste, ennek megfelelően a megye exportjának 45 százalékát a vegyesvállalatok biztosítják. A foglalkoztatottak 37 százaléka dolgozik az iparban, míg a mezőgazdaság részaránya mindössze 8 százalék. A munkavállalók zöme a szolgáltatás területén helyezkedett el.
A jelentés megállapítja, hogy az ipar elhelyezkedésében területi egyenlőtlenségek ebben a megyében is megfigyelhetők. Hatvan, Gyöngyös és Eger számít a helyi ipar fellegvárának, míg az északi területek központja, Pétervására, illetve a déli körzetközpont, Heves és vidéke a fejlesztendő területek közé tartoznak. A megye két meghatározó ipari parkja Egerben és Hatvanban található.
Nógrád
Borsod megyéhez hasonlóan Nógrád is alaposan megszenvedte a nehézipar összeomlását az előző évtized elején. A korábban megélhetést biztosító iparágak - bányászat, kohászat - elsorvadásával a gépipar, az elektronika, az építőanyag-ipar és a textilipar vált meghatározóvá. A munkanélküliségi ráta itt az egyik legmagasabb az országban.
Az úthálózat sűrű, de a fele másodrendű út, az országos átlagtól elmarad mind a gáz-, mind a csatornahálózat kiépítettségében. Az 1 főre jutó GDP alapján az országban az utolsó Nógrád.
Az állami költségvetésből évente csaknem 2 milliárd forintot kap az elmaradottság leküzdésére a megye. A térség ipari parkjai Balassagyarmaton, Salgótarjánban várják a befektetők jelentkezését.
(NAPI)