Tizenegy nógrádi önkormányzat, kamarai, illetve területfejlesztésben érdekelt szervezete, valamint nyolc hasonló szlovákiai szerveződés vezetője látta el kézjegyével a losonci városházán tavaly ősszel a Neogradiensis Eurorégió alapokmányait. A szándéknyilatkozatban a felek rögzítették az együttműködés stratégiai kérdéseit, amelyekről Holles Miklós, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy a régió számára olyan komplex fejlesztési programot készítenek, amelyet a határ mindkét oldalán mintegy tükörprogramot fognak megvalósítani.
A felvidéki járások és a magyar oldali kistérségek hasonló gazdasági környezettel rendelkeznek. A regionális együttműködésbe vont két terület mind Magyarországnak, mind pedig a Szlovákiának a munkanélküliségtől leginkább sújtott része. Az egykor nehézipari központok a két ország ipari szerkezetének átalakulásából vesztesként kerültek ki. Az innováció tekintetében ugyancsak nagy a hasonlatosság: Losonc térségében a szlovák kormány létrehozta a szilikátra épülő gazdasági övezetet, amelyben az érintett települések és a vállalkozások a különböző prefeneciák révén a Bátonyterenye-Salgótarján kiemelt vállalkozási övezetben biztosítottakhoz hasonló kedvezményekben részesülhetnek.
Nógrád megye területfejlesztési tanácsa a nemrég elkészült, hároméves megyegazdasági koncepciót szlovákiai partnere rendelkezésére bocsátotta, s felajánlotta a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökségnek a közreműködését a pályázati lehetőségek kiaknázásában. Szlovák oldalon elkészült a szilikátra épülő gazdasági övezet rendezési terve, ám az, hogy a területfejlesztési törvényt követően újjáalakultak a hazai területfejlesztési tanácsok, időben valamelyest visszavetette az együttműködésről rendelkező okmányok ratifikálását.
A történelmi Nógrád mai gazdaságélénkítő szervezetei egyetértenek abban, hogy elsődlegesen az országos GDP-ből való részesedést kell a régióban növelni, s emellett a munkanélküliség mérséklésére kell koncentrálni.
Nógrád megye nyugati felében elsősorban a Balassagyarmat-Ipolyság együttműködés az, amelynek erősek a történelmi, gazdaságtörténeti gyökerei. Korábban a szlovákiai Nagykürtös, Kékkő és több más település is élénk üzleti kapcsolatban állt a mai magyarországi területekkel. Az Ipoly Eurorégiót egyesületi formában működtetik, a magyar és a szlovák oldali szervezet mintegy társadalmi egyesület fogja össze az érintett településeket, amelyek száma rövid időn belül elérheti a százat - fejtette ki Juhász Péter balassagyarmati polgármester.
Itt egyébként elsődlegesen környezetvédelmi területen szükséges mielőbb hatékony programokat kidolgozni, s ezt a Duna-Ipoly Nemzeti Park léte is sürgeti, amelynek eddig szlovák oldalról nem volt biztosított a védelme.
Az Ipoly Eurorégió elsősorban társadalmi civil szervezetek kezdeményezésére jött létre, amelyek a kulturális kapcsolatok ápolására is nagy hangsúlyt fektetnek.
TARNÓCZI LÁSZLÓ
