Hamarosan megalakulnak a regionális fejlesztési ügynökségek

Brüsszelben már asztalon van a hét statisztikai fejlesztési régió kialakítására vonatkozó magyar javaslat, amelyben világosan kijelölik a kialakítandó régiók határait, s megnevezik a tényleges regionális központokat - bár vitás kérdések még vannak. Az északkelet-magyarországi térség a javaslat szerint a Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékből felépülő észak-alföldi, valamint a Borsod, Heves, Nógrád megyékből felálló észak-magyarországi régiókra tagozódik. Ugyanakkor még mindig jelentős erők lobbyznak amellett, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar alkosson egy régiót Tokaj központtal, illetve ennek elvetése esetén Szabolcs-Szatmár-Bereg kapjon lehetőséget önálló régió alakítására.
A Brüsszelben előterjesztett javaslattól eltérő regionális szerveződésekre vonatkozó elképzelésekről Szaló Péter a NAPI Gazdaságnak kifejtette, hogy komolytalanná teszi a magyar törekvéseket, ha hetente újabb variációk látnak napvilágot. A statisztikai tervezési régiókra épülő rendszerhez ragaszkodni kell, működtetésüket komoly munkaszervezeteknek kell kiszolgálni. Csak így lehet elérni, hogy az EU fejlesztési pénzei rövid időn belül hozzáférhetővé váljanak. A régiók kialakítása nem tűr halasztást, ezért az egyes régióknak két héten belül javaslatot kell tenniük a regionális fejlesztési ügynökségnek helyt adó településre, aminek nem kell feltétlenül egybeesnie a régió székhelyével.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy 1999-ben fejlesztési célokra 450 milliárd forintot fordít a kormányzat Magyarországon. Ebben szerepelnek a területi adókedvezmények is, amelyek összértéke a tavalyi 6 milliárdról 8,3 milliárd forintra emelkedett. A területfejlesztési koncepció módosításával idén került a rendszerbe a kunmadarasi, bihari, illetve dél-békési vállalkozói övezet. E három térség adókiesései az idei költségvetésben még nem szerepelnek. Az ágazati fejlesztési programokhoz kötődő központi fejlesztési előirányzatok mellett közvetlen területfejlesztésre a tavalyihoz hasonlóan idén is 12 milliárd forintot irányoztak elő. Ebből az összegből azonban kivették a területi információs rendszer, a területfejlesztési tanácsok, illetve a PHARE-programok költségvetését, így a közvetlen területfejlesztési célokra használható központi források mégiscsak növekedtek. A megyei területfejlesztési tanácsok által fölhasználható területi kiegyenlítő támogatás 9 milliárdról 10 milliárdra, a céljellegű decentralizált keret pedig 4 milliárdról 6 milliárdra emelkedett.
DOMBI MARGIT