Beruházásösztönzés és kisvállalkozói centrum

Új településfejlesztési koncepciót készít Nyíregyháza önkormányzata. A szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely jövőjét meghatározó stratégiai programot a képviselő-testület 2000-ben szeretné véglegesíteni - adta hírül az MTI.
A nyíregyházi képviselő-testület legutóbbi ülésén a fejlesztés egyik legfontosabb feladataként a beruházások növelését jelölte meg. A befektetésekhez a város 107 hektáros, teljes infrastruktúrával ellátott ipari parkot bocsát rendelkezésre. A nagy cégek beszállítói körének biztosítására az ipari parkban kisvállalkozói centrumot is kialakítanak. További beruházási lehetőségeket látnak az idegenforgalom és a kereskedelem területén. Az előbbihez Sóstógyógyfürdő kínál jó lehetőségeket, az utóbbit pedig a határ közelségéből eredő nagy idegenforgalomra alapozzák.
A város önkormányzata szeretné, ha Nyíregyháza kereskedelmi és pénzügyi központ maradna a térségben, emellett tovább erősödne ipara, mezőgazdasága, idegenforgalma, és növekedne logisztikai szerepe is.
Prioritást élvez a szekszárdi Duna-híd
Még ebben az évben megkezdődik a szekszárdi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó 20-30 kilométeres útszakasz építése.
Az M6-os és M56-os út és környezete regionális fejlesztési tanácsnál az MTI munkatársát arról tájékoztatták, hogy a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat első tíz évre tervezett 600 milliárd forint értékű fejlesztési programjában három projekt kapott prioritást: az M3-as Füzesabony-Polgár közötti szakasza, az M7-es felújítása, valamint a szekszárdi Duna-híd megépítése. Ezek kivitelezése még 1999-ben megkezdődik. Az M6-os és M56-os út fejlesztésével kapcsolatban várhatóan áprilisig elkészül egy környezeti hatástanulmány. Az előterjesztés a Budapest-Dunaújváros útszakaszt jelölte ki a munka első ütemének, másodikként pedig az M56-osnak Szekszárdtól a határig terjedő szakaszát.
Csökkent az ipari szövetkezetek száma Vas megyében
Az elmúlt években egyre csökkent a Vas Megyei Iparszövetséghez tartozó ipari szövetkezetek száma. Az 1992-es 40-es taglétszám 26-ra zsugorodott. A megmaradt tagszövetkezetek együttesen mintegy 3500 dolgozót foglalkoztatnak. Éves nettó árbevételük meghaladja a 11 milliárd forintot, ennek több mint 90 százaléka exportbevétel. A taglétszám csökkenésének fő oka, hogy a szövetkezetek egy része időközben gazdasági társasággá alakult. A legtöbb vasi ipari szövetkezet egyébként - a megye iparszerkezeti sajátosságának megfelelően - könnyűipari bérmunkát végez.
(NAPI)