A koncepció kiindulási pontként rögzíti, hogy az Európai Unióban 2005-ig a bruttó hazai termék (GDP) évi 2-2,5 százalékos növekedésére van kilátás, alig csökkenő, 10 százalék körüli munkanélküliséggel. A gazdaság fejlődését a magánszektor beruházásai és az export növekedése fűtik. Magyarország és a többi kelet-európai ország az unión belüli, versenyhátrányt okozó magas munkaerőköltségek miatt okkal bizakodik a további működőtőke-befektetésekben. Ezek túlnyomó része a nagyvárosi térségeket keresi, mivel itt biztosított a megfelelő infrastruktúra a befektetések számára. A Magyarországra jött külföldi működőtőke 50-60 százaléka Budapesten koncentrálódik, vagyis a fővárosnak és régiójának - hasonlóan a többi kelet-európai fővároshoz - kedvezett a rendszerváltozás. Ezeknek a térségeknek a gazdaságai fejlődnek a legdinamikusabban, amit alátámaszt, hogy az egy főre jutó GDP az ország átlagában Budapesten 181 százalék, Szófiában 250, míg Varsóban és Pozsonyban meghaladja a 170 százalékot, továbbá Prágában 153, Bukarestben 125 százalékot ér el. Az integráció tovább erősíti ezt a tendenciát, vagyis Magyarországon a fővárosnak és a nyugati határ menti térségnek előnyösebb lehet a csatlakozás.
Lehet azonban, hogy éppen a magas egy főre eső GDP miatt zárulnak el az uniós pénzcsapok a főváros előtt. Az EU strukturális alapjából, amely az elmaradt területek felzárkóztatását célozza meg, jelenleg csak azok a térségek részesülhetnek támogatásban, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75 százalékát, márpedig Budapest, Prága és Szófia közel jár ehhez. A prognózis készítői szerint komoly esély van arra, hogy a főváros a csatlakozásig eléri a bűvös 75 százalékot. Budapestnek ezért is van nagy szüksége a közép-magyarországi régióban való részvételre (NAPI Gazdaság, 1998. december 19., 1-5. oldal), mert így a regionális pénzek felosztásakor alacsonyabb GDP-számokat tud felmutatni. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a csatlakozásig megváltozhat az EU támogatási rendszere.
A magyarországi működőtőke-beáramlást a privatizáció lezárultával is valószínűsítik, az újonnan érkező működőtőke már a zöldmezős beruházásokat és a portfólióbefektetéseket keresi. Lassíthatja azonban ezt a folyamatot a bérszínvonal kiegyenlítődése. A gazdasági növekedésben a működőtőke beáramlásához hasonló meghatározó szerepet tölt be az export. A multinacionális vállalatok exporttevékenysége a következő években növekszik, míg a hazai tulajdonú és nem összeszerelő szektoré - elsősorban az elmaradt pótlólagos beruházások miatt - csökken. A fővárosban megtörtént az ipar gyors szerkezetváltása - állítja a koncepció -, a multik jelenlétével meghatározónak látszik az exportorientációjuk. A főváros mégis főleg a GDP termelésében egyre nagyobb részt vállaló piaci szolgáltatási, logisztikai területen szerezhet komoly előnyt a többi nagyvárossal szemben. A koncepció szerzői vitatják, hogy Budapest betöltheti a regionális központ szerepét, és inkább hídfőként jellemzik, ami a feldolgozóipar egyes ágazatainak - például a gyógyszeripar vagy a fényforrásgyártás - stratégiájából is kiolvasható. A térségi központ szerepére ugyanis Varsó és Prága is hasonló eséllyel pályázhat, másrészt a közép-európai országok tőkeereje eltörpül a világ vezető pénzügyi központjaihoz képest.
BAKA ZOLTÁN
**** KERETBEN ****
Budapest lakossága a jelenlegi 1,9 millióról várhatóan 1,77 millióra csökken 2015-re, az agglomerációs térség lélekszáma viszont ezzel összefüggésben növekszik. Elsősorban a legsűrűbben beépített részekről költöznek ki a lakosok a város környéki településekre. Az aktív korúak száma emelkedik a nyugdíjkorhatár emelése miatt, de a külföldi munkavállalások, a meghosszabbodó iskolaévek és a nyugdíjas munkavállalók számának csökkenése miatt ennek hatása kevésbé lesz érzékelhető a munkaerőpiacon, sőt a munkaerő-kínálat várhatóan elmarad a kereslettől. A fő foglalkoztató a szolgáltatási szektor lesz, amelynek igényeit nem lesz képes kielégíteni a más területekről elbocsátott munkaerő.