Elsőbbség a közlekedésnek

Az önkormányzat vezetése tegnap sajtótájékoztatón ismertette a főváros 1999-re vonatkozó fejlesztési elképzeléseit. Demszky Gábor főpolgármester szerint az előző évben 18 milliárd forint értékben kibocsátott eurokötvény és a hiteltörlesztések révén az önkormányzat biztosítani tudja a fejlesztésekhez szükséges forrásokat. A programban elsőbbséget élveznek a közlekedéssel, az út- és hídfelújítással összefüggő munkálatok. Az úthálózat bővítésére, a járműpark korszerűsítésére összesen 10,4 milliárdot, az utak és hidak felújítására további 3,5 milliárdot fordít az önkormányzat.
A város budai oldalán ebben az évben megkezdik a Krisztina körút, az Alkotás utca, valamint a Villányi út és a csatlakozó csomópontok felújítását. Kétszázmillió forint ráfordítással idén elkezdődik a budai alsó rakpart kétszer két sávosra történő bővítése, amit várhatóan 2004-ben fejeznek be. A rakparti munkákat azonos helyszínen követi a budai főgyűjtő csatorna kialakítása. A középtávú tervek részeként épülhet meg a város északi részeit összekötő új dunai híd, majd azt követi a Margít híd rekonstrukciója. A Hungária körgyűrű kialakításának részeként az idén a Salgótarjáni út-Üllői út közötti szakasz kétszer három sávosra bővítését kezdik meg, amire 4,6 milliárd forintot különítenek el. A közlekedési koncepcióban a zárt pályás közlekedési úthálózat fejlesztését is célul tűzték ki. Folytatódik a hűvösvölgyi egyesített autóbusz- és villamos-végállomás, valamint az 1-es villamos vonalának építése, és napirenden van a csepeli HÉV korszerűsítése is. A villamosjármű-park fejlesztésére idén 110 millió forintot fordít a főváros.
A főváros nem tágít a 4-es metró megépítésének tervétől, holott a kormány visszavonta az erre a célra korábban elkülönített 160 milliárd forint állami hozzájárulást. Az önkormányzat folytatja az előkészületi munkálatokat, amelyekre idén 3,48 milliárd forintot szán. A közlekedési fejlesztésekkel összefüggésben elhangzott, hogy a Budapesti Közlekedési Vállalat önkormányzati támogatása idén 1,5 milliárd forinttal emelkedik. Atkári János főpolgármester-helyettes szerint ugyanakkor ez nem biztosítja a társaság ez évi működéséhez szükséges összeget.
Kérdésre válaszolva a főpolgármester kifejtette, hogy nem lehet kizárólag a fővárosi önkormányzaton számon kérni a budapesti ingatlanállomány állagmegóvásának, felújításának elmaradását, ami miatt évek óta halmozódik a ráfordítás költsége (csak a VI. kerületben mintegy 100 milliárd forintra becsülik a teljes felújításhoz szükséges költséget), mivel a kerületek összességében nagyobb ingatlanállománnyal rendelkeznek, mint a főváros. A Budapesti Távhőszolgáltató Rt. és a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. privatizációjával kapcsolatban elhangzott, hogy ebben az évben biztosan nem történik meg a társaságok magánosítása. A távfűtők esetében a szolgáltatónak a nagyfogyasztói és a lakossági gázárak közti szűk rés miatt keletkező versenyhátránya, valamint az energiaszektor műszaki állapotának javítása késlelteti a cég eladását. Az önkormányzat szerint még ebben a ciklusban privatizálható FKF Rt.-nél az eltérő tevékenységek - a hulladékgazdálkodással, valamint az útfenntartással és köztisztasággal összefüggő feladatok - akadályozzák az értékesítést, ezért a társaságnál reorganizáció előzi meg a privatizálást.
B. Z.