Demszky Gábor a tegnapi megbeszélésen a főváros közlekedési koncepciójának a bel-budai kerületeket érintő elképzeléseiről tájékoztatta az I., a II., a XI. és a XII. kerület polgármestereit.
A főváros a kormánytámogatás megvonása után sem tett le a 4-es metró megépítéséről, ennek megfelelően idén folytatódik a nyomvonal mentén, például az Etele téren, illetve a Móricz Zsigmond körtéren a felszín rendezése. A további elképzelések közt említette a budai rakpart kétszer kétsávosra történő bővítését, a kiszélesített utat a tervek szerint 2001-re sikerül átadni a forgalomnak. Szintén a koncepció részeként került szóba a Lágymányosi híd budai leágazásán lévő úthálózat bővítése, amire több változat is született, ezek közül a XI. kerületi önkormányzatnak kell kiválasztania a számára kedvező megoldást - mondta a főpolgármester.
Várhatóan még ebben az évben elkezdődhet egy újabb Duna-híd építésének előkészítése, ami a város északi területeit köti össze. Arról egyelőre nincs megállapodás, hogy az északi összekötő híd mellett, vagy az M0-ás folytatásaként épüljön-e meg a híd. A közlekedési feltételek javítását szolgálja a négy kerület azon szándéka, hogy a belvárosihoz hasonló önálló parkolási társulást hozzanak létre még ebben az évben. A rendszer üzemeltetését azonban legkorábban csak 2000-ben kezdik meg.
A négy budai kerület támogatja a főváros közlekedési koncepciójában megfogalmazott fejlesztési terveket, ezért a budai részeket érintő projektek kidolgozásához mintegy 30 millió forinttal járulnak hozzá. Ebben értelemszerűen nem szerepelnek a megvalósítás költségei, ezekről további egyeztetésekre van szükség. A közlekedésfejlesztési koncepció várhatóan hónapokon belül a főváros közgyűlése elé kerül.
A megbeszélés másik napirendi pontjaként a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztásról egyeztettek a polgármesterek. A főváros újabb ígéretet tett a pénzelosztás reformjára, amire egyébként a kerületek már évek óta számítanak. A kerületek azt kívánják elérni, hogy a főváros a forrásmegosztás során a tényleges költségeket vegye figyelembe az igazgatási normatíva és a településüzemeltetés területén. Erre legkorábban 2000-ben lát esélyt a főpolgármester.
BAKA ZOLTÁN
**** KERETBEN ****
A fővárosi önkormányzat bevételei, illetve kiadásai a forrásmegosztástól függően nominálisan 14-15 százalékkal emelkednek 1999-ben - nyilatkozta lapunknak tegnap Atkári János főpolgármester-helyettes, aki szerint az önkormányzat a korábbi évekhez hasonlóan az idén sem szorul működési hitel felvételére. A főváros elkötelezett az egységes telek- és építményadó 2000-től történő bevezetésében, nem született azonban megállapodás a kerületekkel ennek megosztásáról - 1999-ig ugyanis a kerületek joga volt kivetni ezeket a helyi adófajtákat, a főváros azokból nem részesült. A jelenleg is megosztott iparűzési adókból a főváros 60, a kerületek 40 százalékhoz jutnak, ez az arány azonban nem feltétlenül lesz azonos az egységes ingatlanadó megosztásával. Tavalyelőtt az építményadó után a kerületek 5,7 milliárd forintot kasszíroztak, a telekadóból pedig 1,1 milliárd forintra tettek szert. Az egységesített ingatlanadózáshoz szükséges ingatlan-nyilvántartási rendszer kiépítésére, az adóztatáshoz szükséges adatok számítógépes feldolgozására idén néhányszor 10 millió forintot tervez költeni a főváros.