BUX 132484.92 -1,33 %
OTP 41660 -2,16 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Több változat készült a fővárosi források megosztására

A városháza számításai szerint idén csaknem 7 százalékkal emelkedik a fővárosi és a kerületi önkormányzatok összes, az elosztandó bevételek megosztásakor figyelembe vett forrása. A mostani évtől a kerületek már elszámolhatják az önkormányzatok felújítási, fejlesztési igényeit is. Ettől az évtől az igazgatási normatívákat nem az állandó népességszám, hanem az apparátus optimalizált létszáma szerint állapították meg.

2000. január 8. szombat, 00:00

Az idei forrásmegosztás több elemében is különbözik a korábbi években alkalmazott számítási módoktól. Az elosztási reform során szélesebb bázison vették figyelembe a bevételeket és a kiadásokat. Az egyszeri - például portfólióváltozást eredményező vagy a cél- és címzett támogatásokból származó - bevételek kivételével valamennyi önkormányzati forrást bevonták az elosztási rendszerbe. A kiadások között pedig a kerületek feltüntethették a felújítási és a fejlesztési ráfordításaikat is. A főváros végül a kiadási szükségletek és a saját folyó bevételek különbözeteként jelentkező ráfordítási deficitet ismeri el. A városháza reményei szerint három év múlva vezetik be a minden elemében kiérlelt rendszert, amelynek legfontosabb elemeit azonban már az idei rendelet is tartalmazza majd. A késlekedés oka, hogy a számításokhoz használt adatok több esetben megbízhatatlanok, illetve hiányosak voltak.
A megváltozott elosztási elvek alapján készült változatok két-két variánsa hasonló alapokra épül, ám ez csak az önkormányzatok közötti forrásmegosztási arányokat érinti, a felhasználható teljes összeg - ami tartalmazza az állami hozzájárulásokat, az szja-t, az iparűzési és az idegenforgalmi adóbevételeket - minden esetben 82-83 milliárd forint (ami a nem megosztott, automatikusan az önkormányzatokat illető forrásokkal együtt eléri a 154 milliárdot). Az első változatpárban minden - működési, illetve felhalmozási - kiadást egyenlő arányban vesznek figyelembe. A második variánspárban viszont először a működési, felújítási kiadásokhoz szükséges forrásokat állapítják meg, s csak a fennmaradó összegből jut a fejlesztési feladatokra. Az adatok alapján a kerületek részesedése tavalyhoz képest 2,5 százalékponttal emelkedik, míg a főváros járandósága hasonló mértékben csökken. Mivel a számítások végleges adatok híján csak az 1999-es költségvetési előirányzatokra épülhettek, ezért a főváros 3 milliárdos alapot hoz létre, hogy az idei első félév végére elkészülő önkormányzati zárszámadások alapján újraszámolt forrásigényeknél jelentkező hiányt pótolhassák. A forrásmegosztási javaslatról a közgyűlés február 3-i ülésén dönthet, ám az időközben lefolytatott további egyeztetések, illetve az adatok pontosítása után még változhatnak a megosztási arányok.
B. Z.

**** KERETBEN ****
Az önkormányzatok forrásmegosztásból kimaradó bevételeket is számolva az V. kerület járhat a legrosszabbul az önkormányzatok. Abszolút összegben a legnagyobb részesedést az első változatpár alapján a XVII., a második verzió szerint pedig a VII. kerület tudhatja magáénak. A nem megosztott forrásokkal együtt a kerületek 8,87-10,5 százalékos forrásbővülésre számíthatnak, a főváros részesedése pedig változattól függően 6,74-6,95 százalékkal emelkedik.
Az önkormányzatok forrásmegosztásból kimaradó bevételeket is számolva az V. kerület járhat a legrosszabbul az önkormányzatok. Abszolút összegben a legnagyobb részesedést az első változatpár alapján a XVII., a második verzió szerint pedig a VII. kerület tudhatja magáénak. A nem megosztott forrásokkal együtt a kerületek 8,87-10,5 százalékos forrásbővülésre számíthatnak, a főváros részesedése pedig változattól függően 6,74-6,95 százalékkal emelkedik.

Ez is érdekelhet