Közép-Magyarországon a legmagasabb a szolgáltatásban foglalkoztatottak száma

A szezonálisan kiigazított adatok alapján számolt munkanélküliségi ráta az elmúlt év harmadik negyedében 7,8 százalék volt - a KSH adatai alapján -, az előző negyedévhez képest az észak-magyarországi kivételével valamennyi régióban emelkedett a foglalkoztatottak száma. A legnagyobb mértékű - 2,5 százalékos - növekedést az észak-alföldi régióban regisztrálták.
A foglalkoztatottak számának nemzetgazdasági szektoronként vizsgált megoszlása régiónként jelentős eltéréseket mutat. A szolgáltatásban dolgozók aránya a foglalkoztatottakon belül a harmadik negyedévben a Közép-Dunántúl kivételével valamennyi régióban meghaladta az 50 százalékot, a legmagasabb - 69,6 százalék - a foglalkoztatottak létszámából közel egyharmados aránnyal részesedő közép-magyarországi régióban volt. Ez utóbbi térségben a fizikai és a szellemi dolgozók aránya közel azonos, ami elsősorban a szolgáltatási szektorban foglalkoztatott szellemi dolgozók magas részarányának tulajdonítható. Az ország többi régiójára a fizikai dolgozók túlsúlya jellemző.
A foglalkoztatottakon belül az átlagosnál jóval magasabb az iparban dolgozók aránya a közép- és a nyugat-dunántúli területeken, míg a legalacsonyabb részaránnyal - 28,1 százalékkal - Közép-Magyarország rendelkezik. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak részaránya az alföldi régiókban a legmagasabb, meghaladja a 10 százalékot.
A harmadik negyedévben az összes foglalkoztatotton belül az alkalmazottak részaránya 84 százalék volt, az egyéni vállalkozóké pedig 10 százalék. A szövetkezetek, társas vállalkozások tagjainak és a segítő családtagoknak az együttes részesedése 6 százalék az összes foglalkoztatottból. Az alkalmazottak részaránya Észak-Magyarországon a legmagasabb - 88,5 százalék -, ahol ebből adódóan az egyéni vállalkozók aránya - 8,1 százalékkal - a legalacsonyabb. A Dél-Alföldön viszont ennek éppen a fordítottja jellemző.
A KSH által végzett munkaerő-felmérés harmadik negyedéves adatai szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,4-1 százalékpont közötti mértékben csökkent az egyes régiók munkanélküliségi rátája, a gazdasági aktivitás esetében pedig 0,1-0,8 százalékpont közötti a növekedés mértéke.
Kivételt képez a legrosszabb munkaerő-piaci helyzetben levő Észak-Magyarország, ahol a 12 százalékos munkanélküliségi ráta és a 40,8 százalékos foglalkoztatotti arány nem változott a második negyedévhez képest. Szintén változatlan a 46,6 százalékos aktivitási arány a térségben, ez 11,4 százalékponttal marad el a legmagasabb rátával rendelkező nyugat-dunántúli régiótól.
Jelentős mértékben, 0,8 százalékponttal csökkent a harmadik negyedévben az észak-alföldi régió munkanélküliségi rátája, itt a munkanélküliek számának csökkenése - az inaktívak számának csökkenésével párhuzamosan - hozzájárult a gazdaságilag aktív népesség növekedéséhez, s így az aktivitási arány is jelentősen javult.
A felmérés adatai szerint a legalacsonyabb, 5,6 százalékos munkanélküliségi rátával Közép-Magyarország rendelkezik, ezt követi 6,1 százalékkal a Nyugat-Dunántúl. E mutatókhoz az országos átlagnál magasabb, 54,3 százalék, illetve 57,8 százalék aktivitási ráta párosul.
D. GY.