Győrben adó- és díjemeléssel tartják egyensúlyban a költségvetést

Győrben az önkormányzat egységesen 2 százalékos iparűzési adóra, míg a helyi kereskedelmi és iparkamara egységesen 1,8 százalékosra tett javaslatot. (Tavaly a kereskedelmi, biztosítási és hitelintézetek 1,7 százalékot, míg minden egyéb szolgáltatás, termelés után 1,4 százalékot kellett iparűzési adóként leróni. Ha ez változatlanul maradt volna, akkor mintegy 3,5 milliárd forint iparűzési adóbevételre számíthatott volna a város.) Végül hosszas vita után a kereskedelmi, biztosítási és hitelintézeti tevékenység után 2 százalék, a többi termelési, szolgáltatási tevékenység után 1,9 százalék iparűzési adót kell fizetni. Ez 4,4 milliárd forint bevételt jelenthet az idén a városnak.
Az évi 6 millió forint korrigált árbevételt meg nem haladó vállalkozónak nem kell iparűzési adót fizetnie. Mentességre számíthatnak azok is, akik termálkincs hasznosításában, fejlesztésében jelentősebb, a rendeletben előre meghatározott beruházási nagyságrendet érnek el. A Győr közigazgatási területén működő, szakképzést folytató önkormányzati, valamint egyházi fenntartású iskolák a befizetett adó egy részét szakképzési hozzájárulás címén visszaigényelhetik, illetve sport- és kulturális célokra ajánlhatják föl. Utóbbit akkor, ha a helyi cégek a helyi adóból felajánlott összeggel megegyező összeget a saját forrásaikból is hozzátesznek.
A közgyűlés döntése értelmében az ivóvízért köbméterenként 102 forintot, a csatornaszolgáltatásért 130 forintot kell fizetni.
B. N. A.