z Egyesült Államok egyértelműen a világ pénzügyi közepe, itt működnek ugyanis a legnagyobb forgalmú, illetve a fogyasztói igényeket a legkomplexebb és legszofisztikáltabb módon kiszolgáló pénzügyi központok és tőzsdék. A pénzügyi termékek keresletét és kínálatát egy időben és egy helyen koncentráló tőzsdék ősei természetesen nem ebben az országban alakultak ki, de az európai modell alkalmazása olyan sikeres volt az Atlanti-óceán túlpartján, hogy ma már nem kérdéses, hogy melyik piacra figyelnek mindenekelőtt a befektetők.
A New York-i értéktőzsde
A NYSE a világ legnagyobb tőzsdéje a dollárban számolt forgalom alapján és a második legnagyobb a bevezetett vállalatok száma alapján. A NYSE-n jegyzett vállalatok tőzsdei összkapitalizációja meghaladja a 23 ezer milliárd dollárt, és mivel a tőzsdei árfolyamok folyamatosan emelkednek, így ez az érték egyre csak nő. Az 1896-ban 40,94 pontról indult Dow Jones ipari átlagmutató (DJIA) – a NYSE legfontosabb, irányadó indexe – idén április 25-én zárt először 13 ezer pont felett, és bár azóta voltak kisebb megingások, több napon is rekordot döntött a világ legismertebb és legnagyobb figyelemmel kísért tőzsdebarométere.
A New York-i értéktőzsde már gyakorlatilag a XX. század eleje óta a világgazdaság egyik pénzügyi központja, amit jól mutat, hogy az 1929-es világválság kirobbanását a történészek a NYSE-n bekövetkezett pánikszerű eladásokkal és a részvényárak zuhanásával szokták magyarázni. Érdekes módon nem a csaknem nyolcvan évvel ezelőtti volt a legnagyobb árfolyamesés New Yorkban, ugyanis 1987. október 19-én több mint 550 pontot esett a NYSE vezető indexe, ami azt jelentette, hogy a Dow Jones egy nap alatt elvesztette értékének több mint 22 százalékát. Tíz évvel később is jelentős mínuszba került a DJIA, akkor az ázsiai válság begyűrűzése okozott több mint 7 százalékos áresést. Az utóbbi évek egyik legmeghatározóbb világpolitikai eseménye, a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadás helyszíne miatt nem csupán áttételesen érintette a tőzsde működését, a NYSE szeptember 11. és 17. között zárva is tartott a károk miatt.
A Nasdaq és a chicagói árutőzsde
A klasszikusnak nevezhető tőzsdék életében a legnagyobb kihívást az elektronikus tőzsdei rendszerek megjelenése jelentette. New Yorkban 1971 februárjában nyílt meg a Nasdaq, amely gyakorlatilag egy tőzsdei kereskedést lehetővé tevő számítógépes hálózat, és amely egyszerűségével, költséghatékonyságával és rugalmas szabályozásával hamar az induló és ebből adódóan tőkeszegény vállalatok kedvence lett. Eleinte nem kedvelték a brókercégek, amelyek épp a spreaden kerestek a legtöbbet, de idővel ez is megváltozott. A magát a „következő 100 év tőzsdéje” szlogennel hirdető Nasdaq nagy időszakát az internetes boom évei adták, akkor olyan szárnyalásba kezdtek a részvényárfolyamok, amire még a viszonylag sokszor spekulációs spirálba kerülő pénzügyi piacokon is ritkán akad példa. A Nasdaq vezető indexe, a Nasdaq Composite ekkor 6000 pont körül tetőzött, majd a kijózanodás időszakában csaknem 5000 ponttal lejjebb csúszott a mutató, azaz pár év alatt a technológiai papírok tőzsdei kapitalizációjának 80 százaléka elpárolgott. A tőzsdemutató az utóbbi években jellemzően a Dow Jonesszal párhuzamosan mozog, jelenleg 2500 pont környékén jegyzik az indexet. A Times Square-en működő Nasdaqon mintegy 3200 vállalat részvényeivel lehet kereskedni, jelenleg nincs nagyobb platform a világon.
A harmadik igazán befolyásos amerikai tőzsde a Chicagóban található árutőzsde, a gyakran csak „Merc” becenéven emlegetett intézményt 1898-ban alapították, és eleinte vajjal és tojással lehetett rajta kereskedni. A nonprofit intézményként alapított börze azóta természetesen jelentősen átalakult, és ma már a klasszikus árutőzsdei termékeken kívül pénzügyi termékekkel, kamatalapú termékekkel, részvényekkel és devizákkal is lehet rajta kereskedni. A Merc sem maradt természetesen rekord nélkül, ez a tőzsde jelenleg a világ legnagyobb opciós és határidős piaca.
Kolozsi Pál