Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A román gazdaságpolitika prioritásai között a kilencvenes évek elejétől igen előkelő helyet foglal el a befektetésösztönzés. Annak érdekében, hogy a külföldi és belföldi beruházásokat és fejlesztéseket ösztönözzék a törvényi szabályozást többször is megváltoztatták. A román törvények egyenlő lehetőségeket és kedvezményeket biztosítanak a belföldi és a külföldi befektetőknek. A külföldi tulajdonrészesedést sem korlátozzák már jogszabályok, így akár százszázalékos külföldi tulajdonban lévő vállalkozás is működhet Románia területén.
Az ország legnagyobb vonzereje azonban – amellett, hogy több mint 22 millió lakosával Kelet-Európa második legnagyobb piacának számít és a 16 százalékos társasági adó is igencsak „versenyképes” – továbbra is az olcsó munkaerőben rejlik. Idén januártól a törvény a minimum bruttó havi keresetet körülbelül 83 euróban (3,1 millió lej) határozza meg és az átlagosan bruttó 248 eurós (9,2 millió lej) havi keresettel Románia még mindig a térség legalacsonyabb munkabérű országának számít. Ehhez társulnak még a munkaerőpiacra kilépő friss diplomások is: a Román Befektetésösztönző Hivatal (RBH) adatai szerint évente mintegy 90 ezer fiatal szerez diplomát.
Földrajzi helyzetét tekintve előny, hogy az EU által kijelölt kereskedelmi folyosók közül az országot három keresztezi: a Berlint, Prágát, Budapestet, Aradot, Bukarestet, Constantát, Isztambult és Szalonikit összekötő 4-es, a Constantától Basarabin keresztül a Dunán, majd a Duna–Majna–Rajna csatornán áthaladó 7-es (vízi), és a Helsinkit, Moszkvát, Kijevet, Odesszát, Bukarestet, Constantát és Alexandropoliszt összekötő 9-es korridor.
Románia területén ugyan mindenféle szállítási módra – közúti, vasúti, tengeri és folyami – lehetőség van, de további fejlesztések is szükségesek. A jövőben a tervek szerint 13 új autópálya-szakasz épül összesen háromezer kilométernyi hosszúságban, ezenkívül 1200 kilométernyi vasútvonal, hidak a Dunán és a Pruton, valamint négy repülőtér – Brassó, Galati, Gyulafehérvár és Beszterce –, a már létező vasútvonalak egy részét pedig gyorsvasúti használatra is alkalmassá teszik – közli az RBH. A vasútvonalak hosszát és forgalmát tekintve Románia rendelkezik a negyedik legnagyobb vasúthálózattal Európában, az összesen 11 430 kilométernyi vonal 45 százaléka villamosított, és részben a négyes, illetve a kilences kereskedelmi útvonalat követi. Románia jelenleg 78,5 ezer kilométernyi közúti hálózattal rendelkezik, azaz 32,9 kilométer út jut minden száz négyzetkilométerre. A felújított utak a hálózat 25,3 százalékát teszik ki.
