Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Országuk mélyről indult és magasra érkezett. Mi a koreai gazdasági csoda titka?
– A Koreai Köztársaság a bruttó hazai terméket tekintve (2004-ben 665 milliárd dollár) a világ tizedik legnagyobb gazdasága. Három-négy évtized alatt jutottunk el ide. Hogy minek köszönhetően? A hatékony gazdasági stratégia, az emberek és a kormány kemény munkája és a jó befektetések az infrastruktúrában biztosan szerepet játszottak benne. A gazdasági fejlődéssel együtt, ahogy mintegy 15-16 ezer dollárra emelkedett az egy főre jutó GDP, mélyreható fejlődés ment végre a társadalomban és a demokratikus intézményrendszerben is.
– Milyen a koreai–magyar viszony?
– Magyarország kétségtelenül az egyik legfontosabb ország számunkra a térségben. Magyarország volt az első annak idején a szocialista országok közül, amelyik diplomáciai kapcsolatra lépett a Koreai Köztársasággal. Ezzel megnyitotta az utat a többi szocialista országgal való kapcsolatfelvétel előtt. Azóta is egyfajta hídfőállás számunkra Közép-Európában, s nem véletlenül döntött úgy koreai vállalatok sora – köztük olyan óriások, mint a Samsung, Hyundai, LG vagy a Hanwha –, hogy befektet és üzleteket köt itt. Jelenleg több mint húsz koreai nagyvállalat van itt beruházásaival, amelyek összesen mintegy 380 millió dollárt tesznek ki. Büszkék vagyunk arra, hogy kiválóak a kétoldalú kapcsolataink, és hogy stratégiai partnerei vagyunk Magyarországnak.
– Hogyan értékeli a kétoldalú gazdasági kapcsolatok perspektíváit?
– 2004 kulcsfontosságú volt Magyarország számára, hiszen ebben az évben tért vissza a nyugati népek családjába. Az uniós tagság óriási lehetőség, de ugyanakkor jelentős kihívás is, mert vállalnia kell a versenyt a régi EU-tagok cégeivel is. Ebben a helyzetben szüksége van megbízható partnerekre, és Korea az. A koreai vállalatok tavaly bizonyos fokig kivártak, hogy tájékozódjanak, lássák, milyen változásokat hoz az ország csatlakozása az Európai Unióhoz. Idén azonban már készek élni az új lehetőségekkel, s ez az év a kapcsolatok kiszélesítésének éve lehet. Érdemes felhívni a figyelmet Magyarország geostratégiai helyzetére, aminél fogva kaput nyithat Románia, Bulgária, a Balkán és Ukrajna felé. E központi fekvése miatt bizonyos, hogy több koreai cég is itt fogja létrehozni logisztikai bázisát.
Politikailag is alapvető változás, hogy Magyarországnak szava lehet az Európai Unióban, a Koreai Köztársaság együttműködésére pedig számíthat a nemzetközi diplomácia térfelén. Örülünk, hogy Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök hivatalos látogatást fog tenni a Koreai Köztársaságban. Keményen dolgozunk ennek előkészítésén, s bízunk benne, hogy sikeres lesz, és hozzájárul politikai és gazdasági kapcsolataink fejlesztéséhez, a két ország stratégiai partnerségének megerősítéséhez.
– Milyen területeken lát különösen jó lehetőséget a fejlődésre?
– Biztos vagyok benne, hogy kitüntetett szerepe lesz az it-szektornak. Korea a világ egyik vezetője ezen a téren, és technológiájának egyesítése a magyar emberi erőforrásokkal új utakat nyithat az információtechnológiában. De komoly lehetőségeket látok az autóiparban, az elektronikában és az idegenforgalomban. Ez utóbbi nemcsak az ország centrális fekvése, de gazdag kulturális öröksége, a táj szépsége és gyógyvizei révén is számíthat fellendülésre, több látogatót vonzva Ázsiából – így Koreából is –, valamint Európa országaiból.
– Mi a benyomása a magyar gazdaságról?
– Személyes véleményem, hogy a magyar gazdaság az utóbbi években viszonylag elkényelmesedett. Talán túlságosan hozzászokott, hogy a kilencvenes években folyamatosan bővültek nyugati gazdasági kapcsolatai. Ma azonban új helyzet van, és új stratégiára van szükség, hogy Magyarország versenyképesebb legyen, megtartsa viszonylagos versenyelőnyét szomszédaival szemben, s így váljon újra a térség legdinamikusabban fejlődő és gazdagodó országává.
Barabás T. János
