Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A normatív támogatás és a személyi jövedelemadóból visszafizetett pénzek csökkenése miatt ma már költségvetési gondokkal küszködik Dunaújváros. A jövőben ezért előfordulhat, hogy intézménybezárásokra kényszerül az önkormányzat. A város fejlődését elősegítik az utóbbi időben betelepült kereskedelmi, valamint logisztikai cégek beruházásai, a fő húzóerő azonban még mindig az ipar.
Dunaújváros alapvető problémája az, hogy évek óta csökkenő normatív támogatást kap a központi költségvetésből és tavalyhoz képest az szja-ból visszakapott összeg is kevesebb - közölte lapunkkal Szekeres György alpolgármester. A város költségvetése 10-10,5 milliárd forint körül alakul az idén, amiből 1-1,5 milliárd forint a fejlesztés; a költségvetési gondok miatt erre egyre kevesebb pénz jut.
Szekeres elmondása szerint ha az önkormányzat nem tudja valamilyen módon kompenzálni a növekvő kiadásokat, akkor várhatóan az intézmények finanszírozását kell csökkenteni. Ezzel együtt járhat az is, hogy önkormányzati intézményeket kell bezárnia a városnak. Utóbbira már volt példa: tavaly három iskolát csuktak be, részben finanszírozási gondok, részben pedig az egyre kevesebb tanuló miatt. A város a rendszerváltás környékén sok egészségügyi, illetve szociális intézményt épített fel, melyek nagy része ma már csak terhet jelent a költségvetése szempontjából. Az éves költségvetésből 3-3 milliárd forintot visz el a kórház és az oktatási ágazat; Szekeres szerint az esetleges további intézménybezárások leginkább ez utóbbi szektort érinthetik.
Korábban a betelepülő cégeknek alacsony iparűzési adót kellett fizetniük, de a mostani helyzet arra késztette a város vezetőit, hogy a törvényben megszabott maximumra, azaz két százalékra emeljék azt. Ebből és a gépjárműadóból évente 2,5 milliárd forint bevételt könyvelhet el a város. Tavaly 5,5 milliárd forint személyi jövedelemadót fizettek be Dunaújváros lakosai, de az önkormányzat ebből csupán 275 millió forintot kapott vissza. A város jelentős iparűzési adót fizető cégei közé tartozik a Dunaferr Rt., az Albadomu Malátagyár Bt., a Dunapack Rt., a Ferrobeton Rt. és a Linde Gáz Magyarország Rt. Szekeres szerint a fő húzóerőt gazdasági szempontból még mindig a Dunaferr jelenti a város számára, ám mindenképpen szükség van a vállalat modernizálására és technológiai váltásra is. Mindemellett a térségnek és a társaságnak egy kistérségi stratégiát is ki kell dolgoznia a nyár végére. Komoly előrelépést jelenthet, hogy egyre több kereskedelmi és logisztikai cég jelent meg a városban az utóbbi időben, bár még mindig az ipar, azon belül a kohászat a meghatározó szegmens.
Az elmúlt tíz évben a lakosság létszáma kismértékben csökkent, jelenleg 55 ezer ember él Dunaújvárosban. Az elvándorlók a környező agglomerációban települnek le és továbbra is a városba járnak dolgozni. Az 1990-es évek környékén a munkanélküliség 7-8 százalék körül alakult, amit folyamatos átképzésekkel mára sikerült 4-5 százalékra mérsékelni. Ebben fontos szerepet játszott az, hogy az önkormányzat, a Dunaferr Rt. és a Dunaújvárosi Főiskola néhány évvel ezelőtt megalapította az Innopark Fejlesztő, Beruházó és Szolgáltató Kht.-t, amely a városban egy két részre osztott ipari parkot hozott létre. Az első betelepülő cég a japán Aikawa volt, amely szórakoztatóelektronikai termékekhez mechanikai fém- és műanyag alkatrészeket gyárt. A város északi részének ipari parkja több mint kétharmad részben már betelt, a déli részen lévő jelenleg közművesítés alatt áll.
Az eddig betelepült cégek mintegy 1200 új munkahelyet teremtettek a városban élők számára. Szekeres elmondása szerint egyébként a városban újonnan alakuló és megszűnő cégek száma az utóbbi években kiegyenlítődött.
Az önkormányzati beruházások közül kiemelkedő volt a biológiai szennyvíztisztító, amely mintegy 2,5 milliárd forintba került. A költséghez a kormány 19 százalékban, a PHARE 23 százalékban járult hozzá, 13 százalékot pedig világbanki kölcsönből fedezett a város. Ezenkívül a térség egy új hulladékmegsemmisítő rendszert, valamint Inotán egy égetőberendezést is tervbe vett. Ez a fejlesztés a városon kívül további 160 települést érint, amelyekben többek között szelektív hulladékgyűjtő, komposztáló rendszert akarnak létrehozni, a szilárdhulladék-lerakókat pedig idővel be kívánják zárni. Az összességében 10 milliárd forint fölötti beruházás a tervek szerint 50 százalékban ISPA-támogatásból és 40 százalékban állami támogatásból készülne el, a fennmaradó részt az önkormányzatok fedeznék. Az új rendszerrel kapcsolatban jelenleg is folynak a tárgyalások az érintett települések vezetőivel. A szennyvíztisztító építése miatt a városnak az utóbbi években nem volt pénze komolyabb infrastrukturális fejlesztésre, ennek ellenére ezen a téren az egyetlen hiányosság, hogy néhány utca még nincs aszfaltozva.
Dunaújvárosban fél éve nyílt meg az Interspar szupermarket, a következő nagyáruház várhatóan egy Tesco lesz. A városban évente 230-260 lakosnak lenne szüksége új lakásra, de a költségvetési gondok miatt önkormányzati lakásépítésre nem jut elegendő pénz. A helyhatóság a volt szovjet laktanya három épületét mindenképpen szeretné felújíttatni és lakáscélokra hasznosítani. A kórházi ellátottság magas színvonalú, ám fejlesztésekre itt sem futja.
Jelentős a város kulturális és sportélete. Az előzetes tervek szerint még ebben az évben átadják a stadiont, amelyet eredetileg 20 ezer ember befogadására terveztek, de csak 12-15 ezer férőhelyes lesz. A település számos sportág, többek között a kézilabda, röplabda, jégkorong, motorcsónak, valamint kajak-kenu versenyeinek színhelye. A helyi sportklub a Dunaferr SE, a csapatsportok közül igen sikeres a labdarúgás, a jégkorong, valamint a kézilabda. Van önálló színház is, jelentősebb kulturális eseménynek számít az augusztus 17-20 között rendezett Augusztális Napok, valamint a Nemzetközi Fúvósfesztivál. Tavaly fejeződött be a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Házának felújítása és korszerűsítése, amelyre a település 240 millió forintot költött.
