Immáron az olajkészletek nagyságával kapcsolatban hagyományosan optimistán nyilatkozó International Energy Agency is úgy látja, hogy azonnali, határozott és összehangolt lépéseket kell tenniük a világ országainak, hogy elkerüljék egy energiaválság kialakulását a következő évtizedben. A bajok forrása az energiaigény riasztó növekedése, ami rövid úton globális környezeti katasztrófákhoz és/vagy az energiahordozók megszerzéséért vívott háborúkhoz vezethet.
Kína a következő három évben át fogja venni a világ legnagyobb olajfogyasztójának járó trónt az USA-tól és szorosan a nyomában halad India is. Az előbbi ország energiaigénye évi 5,1 százalékkal fog nőni 2015-ig. 2030-ig további 1300 gigawatt elektromos energiára lesz szüksége, ami egyenlő az USA jelenlegi termelésével.
A következő negyed évszázadban a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása marad a világ fő energiaforrása - állítja az IEA -, az igények 84 százalékát ezzel fogják kielégíteni az országok. A jelenlegi napi 85 millió hordós olajfelhasználás 2030-ra 116 millióra kúszik fel. Ehhez van elég olaj a lelőhelyeken, de ez egyre inkább a Közel-Keleten található, ami kiszolgáltatottá teszi a világot egy instabil régiónak.
Rövid távon az IEA az energiahatékonyság növelésében látja az egyetlen lehetőséget az igények féken tartására. Ezt tudatosítani kell a cégekben, a kormányokban és a kisemberekben is. Ugyanakkor az USA 100 milliárd dollár ráfordításával egy évtized alatt átállíthatná gazdaságát olajalapúról hirdogénalapú működésre. Ez a pénz annyi, amennyiből sikerült embert küldeni a Holdra. Ez tehát - hasonlóan a nap- a geotermikus és más energiaforrások felhasználásához - technológiai kérdés. Próbálkozni kell velük, s majd kiderül, melyik bizonyul gazdaságosnak.
