Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közeljövőben eléri csúcsát az olajkitermelés bolygónkon, amit gyors visszaesés, s mivel az élelmiszer-termelés jelentős részben az olajból nyert műtrágyákra épül, egyes országokban éhinségek fognak követni – a jósolja a szakértők kicsi, de egyre bővülő tábora. Vannak olyan vélemények, hogy a jelenlegi 80 dollár/hordós szintről néhány éven belül 200 dollárra ugorhat a fekete arany ára.
Miközben az egyik ismert szakértő szervezet, az Energiainformációs Ügynökség (EIA) azt jósolja, hogy 2030-ra 118 millió hordó/napra ugrik a termelés a mai 85 millióról, a katasztrófára számító szakértők szerint a kitermelés igazából, már 2005-ben elérte csúcsát, a feltárt olajkincs nagysága pedig 1964-ben. Véleményét egyebek mellett azzal támasztja alá, hogy a 48 legnagyobb olajtermelő ország közül 33-ban csökken a kitermelés. Az EIA becsléseinek alapjául szolgáló közel-keleti, tartalékok szerintük szisztematikusan túlbecsültek. Az ottani országok döntően állami kézben lévő cégeinek adatait ugyanis nem lehet ellenőrizni. Mindezek alapján 2030-ra 30 millió hordó/napra eshet a világ olajtermelése.
Az optimisták szerint rengeteg olaj van még a föld alatt, csak az eddigi árakon nem érte meg kitermelni ezt a tartalékot. Egyrészt nagy mennyiségű olaj kerülhet ki a meglévő mezőkről, mert a cégek eddig a tartalékok 30-40 százalékát hátrahagyva léptek tovább új helyek kitermelésére. Emellett számos feltáratlan hely is van. Az optimisták felhívják a figyelmet arra, hogy az olajkorszak végét jósolták 1914-ben, 1939-ben és 1951 is, amikor a háború után felfutó kereslet látszott elszakadni a kínálattal, majd a 70-es években, az olajválságok idején.
Tény ugyanakkor, hogy az elmúlt 10 évben nyolcszorosára nőtt a nyersolaj ára, és abban mindenki egyetért, hogy a harmadik világ kereslete - amely kiegészíti a fejlett országok igényeit - óriási nyomással nehezedik a piacra.
