Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt napok viszonylagos enyhülése után tegnap a tengerentúli kereskedésben ismét felkúszott 74 dollár fölé a nyersolaj barrelenkénti ára, miután a befektetőket egyre jobban aggasztja Irán makacskodása atomprogramjának ellenőrzésével kapcsolatban, illetve az amerikai fogyasztók erős kereslete érezhetően csökkenti az ottani energiahordozó-készleteket. Az emelkedést az indította el, hogy Irán megismételte: nem tágít a nyugati államok szerint hosszabb távon atomfegyver előállítását eredményező atomprogramjától, és augusztus vége előtt nem kíván tárgyalni arról a csomagról, amelyben az EU gazdasági kedvezményeket kínál cserébe azért, hogy a nemzetközi közösség ellenőrizhesse, mi folyik az iráni atomlétesítményekben. Irán vezető tárgyalója, Ali Larijani és az EB külügyekért felelős biztosa, Javier Solana csalódottan állt fel tegnap a tárgyalóasztaltól, láthatóan semmilyen haladást nem tudtak elérni, pedig a piac a hét végén abban reménykedett, hogy az EU–Irán megbeszélések elmozdítják a holtpontról az ügyeket, és elodázzák a veszélyét annak, hogy megszakadnak az olajszállítások az OPEC második legnagyobb kitermelőjétől.
Felfelé nyomja az árakat emellett, hogy a világ legnagyobb benzinfogyasztójának számító Egyesült Államokban a múlt heti ünnepi hétvége kereslete 100 ezer barrellal csökkentette a keresletet, és szakértők további csökkenést várnak annak nyomán, hogy a júniusi kereslet 1,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet.
