Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Őszre várhatóan lezárul a Leader-csoport címre pályázó, mintegy 96 társulás által készített, és még készülő helyi vidékfejlesztési stratégiák értékelése - a vidékfejlesztési támogatásokat ugyanis csak az ezekben foglaltak szerint használhatják fel az érintettek. Eldől az is, hogy hány Leader-csoport alakulhat meg a címre pályázó társulások közül, és hány helyen lesz helyi vidékfejlesztési közösség. Az agrártárca fennhatósága alatt működő ÚMVP-irányító hatóság a tervek szerint 50-70 Leader-csoportot választ ki.
A címért komolyan küzdenek az önkormányzati, civil és vállalkozói összefogással létrejött közösségek, mivel a cím birtokosaként százmilliókkal több támogatásra lehetnek jogosultak - mondta Neupor Zsolt, az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetének (FVM VKSZI) igazgatója. Példának okáért az ország egyik legnagyobb, 65 települést magába foglaló és csaknem 83 ezer lakosú ilyen célú közössége, a Pannonhalma-Sokoróalja-Rábcatorok helyi közösség 2013-ig 2,9 milliárd forintot kaphat Leader-csoportként és 2,3 milliárdot, ha az általuk készített fejlesztési stratégia tartalma nem elég a Leader címhez.
A programban részt vevő közösségek egyébként általában - mérettől, fejlettségtől függően - 800 millió és 2,5 milliárd forint közötti összeget nyerhetnek el közösen kialakított és elfogadott fejlesztési elképzeléseik megvalósításához. Mintegy hatvan közösség május végére már el is készül ezek kidolgozásával, a tervezési munkát később kezdők pedig várhatóan nyár közepére végeznek. Többnyire azokban a közösségekben előrehaladottabb a tervezés, amelyek már részt vettek az első kísérleti, illetve a 2004-2006 közötti Leader+ programban - ez utóbbi megvalósítását és pénzügyi elszámolását idén augusztusban kell befejezni. Az mindenesetre bizonyos, hogy a stratégiaalkotás során a közösségek és az egyes résztvevők nagyon is tisztában voltak azzal, hogy mire lenne szükségük, az mennyibe kerülne, és hogy hogyan érjék el, milyen forrásokat használhatnak a megvalósításhoz. A Felső-Homokhátságon élők például tisztában vannak azzal, hogy a térség harántirányú útjainak felújítását Leader-forrásból nem finanszírozhatják - mégis szerepeltetik stratégiai terveikben, mivel esetleg más operatív programból még nyerhetnek pénzt, illetve a kormányzatnál is lobbiznak az útfejlesztésért.
Az akciócsoportok elsősorban munkahelyeket kívánnak teremteni lakóhelyükön vagy annak környezetében, ezt pedig főképp a helyi vállalkozások támogatása, erősítése mellett a falusi turizmus, vendéglátás infrastruktúrájának, valamint a helyi mezőgazdaság fejlesztésével, az üzleti szolgáltatások bővítésével akarják elérni. De van példa a helyi lakosság egészségi állapotának javítását célzó projektre is. A tizenhárom települést és 52,5 ezer lakost tömörítő felső-homokhátsági akciócsoport céljai között például toplistás az egészségmegőrzésre irányuló programok indítása, mivel a szenvedélybetegek, mentális problémákkal küzdők nagy száma is akadályozza a gazdaság fejlődését.
Sokan szeretnék őrizni a helyi hagyományokat, modernizálni, fejleszteni a helyi közösségi tereket, esetenként ötvözve a többi céllal. Például a Bakonyalja-Kisalföld kapuja helyi közösséghez tartozó Nagyigmándon az önkormányzat a gazdakörrel együttműködve szeretné rendbe hozni egyik épületét, amelyben a jövőben például a mezőgazdaságból élőknek szerveznének szakmai továbbképzéseket. Közművesítenék a helység melletti, ipari park címre pályázó területet. Kisebb, de reálisan megvalósítható, és a településen munkahelyeket teremtő céljai vannak a helyi vágóhíd tulajdonosának, aki feldolgozó részleggel bővítené üzeme és húsboltja kínálatát, miközben működési költségein szélerőmű és napkollektorok üzembe állításával spórolna. A 900 millió-1,2 milliárd forint támogatásra számító közösség egyébként a források 65 százalékát fordítaná a mikro- és kisvállalkozások fejlesztésére.
Főképp a turizmus és a vendéglátás fejlődése jelenthet kitörési pontot a pannonhalma-sokoróalja-rábcatoroki közösségnek, mivel a térségben sokszínű és változatos célcsoportoknak szóló lehetőségek adódnak, amelyek kielégíthetik az öko-, vízi, bor-, lovas vagy szakrális turizmus iránt érdeklődőket. Pannonhalmán az apátság modern szállodakomplexum kialakításához 1,5 milliárd forintot szeretne elnyerni a regionális operatív programból, az egyre jobban fellendülő zarándokturizmus kiszolgálása érdekében. Szintén emiatt szeretnének egy gyógynövény-feldolgozást bemutató látogatóközpontot is építeni. A pannonhalmai borvidék különlegességeit pedig borutak kialakításával ismertetnék meg a környék borászatai.
