Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az első termálkutat 1987-ben ásták Veresegyházon. Az izotópvizsgálat szerint 10 ezer éves termálvízkincs nyomása akkora, hogy a mélyből 70 méteres mélységig maga is feltör, s csak onnan kell a felszínre segíteni - mondta el a Napinak Csikós István projektmenedzser. A Szent Erzsébet-forrás hozamát már a kezdetektől fogva nem csupán a termálfürdő táplálására fordították, a 67 fokos vízzel a település közintézményeinek fűtésére segítettek rá - a hálózatba korábban már két iskola, a kultúrház, az orvosi rendelő és a település óvodája is rácsatlakozott. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) pályázata kapcsán a Pest megyei település azt vállalta, hogy a beruházás keretében a meglévő termálkúton hozamnövelő felújítást végez, aminek eredményeként nő a hasznosítható termálvíz mennyisége. A pályázat feltétele volt, hogy a 40 fokra lehűlt termálvizet visszavezessék a mészkőrétegbe, ezt egy újonnan létesített, 1600 méter mély besajtoló kút segítségével oldottak meg.
A forró víz felhasználásának köszönhetően Csikós István szerint a rendszerre csatlakoztatott közintézményeknek csak mínusz 5,0 Celsius-fok alatt kell saját hőtermelő berendezéseiket működtetniük. A geotermikus energia árát úgy határozták meg, hogy a projekt már a kezdetektől fogva önfenntartó legyen. A most záruló fűtési szezonban a geotermikus energia árát a mindenkori gázárhoz kötötték, az intézményeknek a piaci gázár 70 százalékát kell fizetniük az energia után. A projektvezető szerint a beruházás elkészülte utáni 3. évben, amikor a nagyobb értékű berendezések (például a szivattyúk) amortizációja kipörög, akár arról is szó lehet, hogy az üzemeltető szervezet tovább csökkentse a hőenergia árát, hiszen a rendszerköltségek is jelentősen csökkennek majd. Az intézmények földgázfelhasználása mintegy 98 százalékkal csökkent, így e fogyasztói kör hőtermelő berendezéseinek károsanyag-kibocsátása is ilyen arányban csökkent, ami számottevően alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást jelent.
A KIOP-pályázat során támogatást elnyert beruházás összköltsége a 400 millió forintot közelítette, az uniós forrás ennek 40 százalékát fedezte. A település a 60 százalékos saját forrás felét az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium pályázatán nyerte el, így ez a mostani szakasz 130 millió forintjába került Veresegyháznak. Csikós István szerint a folyamat nem áll le, a város a Norvég Alaphoz újabb pályázatot nyújtott be, ebben egy 500 milliós újabb fejlesztés 85 százalékos megfinanszírozását kérik; az első rostán már túljutottak. A tervek szerint pályázati győzelem esetén számos kistérségi intézmény, sőt a helyi ipari üzemek számára is megteremtik a csatlakozás lehetőségét.
