Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az International Chamber of Commerce 2007. évi becslése alapján a szellemi tulajdonnal összefüggő jogsértések által érintett ágazatok (élelmiszeripar, gyógyszeripar, kozmetikai ipar, autó- és repülőgépalkatrész-gyártás, zeneipar, filmipar, szoftveripar, ruházati ipar) éves vesztesége elérte a 600 milliárd dollárt. A tisztességes versenytársak bevételkiesései miatt - a Centre for Economics and Bussiness Research felmérése szerint - évi 17 000 munkahely szűnik meg a szellemi tulajdon megsértésére visszavezethetően.
Az Európai Unióban fellelt hamisítványok részaránya ágazatonként különbözik, a szoftveriparban a legmagasabb 39 százalékkal, a ruházati iparban 20 százalék, a filmiparban 16 százalék, a zeneiparban pedig 15 százalék a hamis termék.
Az elmúlt tíz év magyarországi adatait tekintve esetenként több tíz millió, gyakran több száz millió forint értékben kerül a kereskedelembe hamis áru. A legjelentősebb magyarországi ipari befektetőket tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) 2006. évi jelentése szerint a szürkegazdaság nagysága elérte a GDP 15-20 százalékát.
A rémisztő adatok arra kényszeríttették a magyar kormányzatot, hogy létrehozzon egy olyan testületet, amely összefogja, irányítja és ellenőrzi a szellemi tulajdon védelme érdekében hozott intézkedéseket.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) 2008 márciusában alakult meg, vezetésével Kondorosi Ferencet, az Új rend és szabadság kormánybiztosát bízták meg. A testület első feladata, hogy kidolgozza a hamisítás elleni nemzeti stratégiát, amely a 2008-2010 közötti időszakra határozza meg a szellemi tulajdonvédelemmel kapcsolatos irányokat és intézkedési terveket.
Kondorosi Ferenc elmondta, hogy a stratégia három pillérre épül és három fő célt tűz ki maga elé. Elsőként egy, a hamisítással összefüggő jogsértésekre vonatkozó statisztikai adatokon nyugvó adatbázist állít össze a testület, hogy pontos képet alkothasson az egyes ágazatokhoz kapcsolódó hamisítások részarányáról Magyarországon. A kormánybiztos szerint ma még nem állnak rendelkezésre olyan pontos adatok, amelyek a hatékony beavatkozáshoz szükségesek, a magyar elemzők főként a nemzetközi szervezetek adataira támaszkodnak.
A stratégia második pillére a szemléletformálás. Kondorosi Ferenc sajnálatosnak nevezte, hogy a társadalom és a jogalkalmazó szervezetek hazánkban a hamisítást nem ítélik el kellően, sőt sok esetben elfogadják és használják a hamis termékeket. Magyarországon különösen nagy hagyománya van az internetes jogsértéseknek, és a bíróságok jogérvényesítő képessége is alacsony ezt illetően.
A HENT feladata továbbá, hogy áttekintse a jogérvényesítéssel összefüggő jogszabályi környezetet, elvégezze a szükséges módosításokat, illetve új eszközök és intézkedések bevezetését kezdeményezze.
Kondorosi Ferenc hangsúlyozta, hogy átfogó jogszabályi módosításokra jelenleg nincs igény, ugyanakkor meghatározott területeken a hatályos szabályozás megváltoztatása megkönnyítené a jogalkalmazó szervek munkáját, a jogosultakat pedig hozzásegítené jogaik hatékonyabb érvényesítéséhez, illetve a jogsértő magatartásokkal szembeni prevenciót is szolgálná.
A HENT három iparágra - élelmiszeripar, gyógyszeripar, kreatív iparágak - fektet különös hangsúlyt, ugyanis ezekkel hozható kapcsolatba a legtöbb és gyakran a legsúlyosabb jogsértés.
A kormánybiztos elmondta, hogy a nyár folyamán a tavalyi Csillagszóró és Kikelet hadműveletekhez hasonló összehangolt ellenőrzési akcióra kerül sor a kormány fogyasztóvédelmi programja keretében.
