Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A bűncselekmények áldozatainak vizsgálata, a viktimológia által felszínre hozott megállapítások által többet tudhatunk meg a helyi biztonság összetevőiről, illetve arról, hogy egyes területeken, illetve az emberek bizonyos csoportjainál miért nagyobb a sértetté válás veszélye, mint másoknál. Ezek alapján a gyerekek, a nők, az idősek, a fogyatékkal élők, a kisebbségben élők, a hajléktalanok, a külföldiek, illetve bizonyos foglalkozást végzők (például pénzváltók, postai kézbesítők, üzemanyagtöltőállomás-kezelők, személyszállítók, gyógyszerészek, egyszemélyes üzletek alkalmazottai, pénzszállítók, készpénzforgalmat bonyolító pénzintézeti dolgozók stb.) sorolhatók a különös védelmet kívánó áldozati körhöz. Ennek magyarázataként speciális jellemzőket sorolhatunk fel (életkor, fizikális és mentális helyzet, a társadalmi és szociális szerep valamilyen fokú közreműködése, illetve a szükséges vagyonvédelem elmulasztása) a viktimizációs folyamatba.
A különösen védtelen csoportok védekezési képességei azzal növelhetők, ha az áldozattá válás reális kockázata számukra láthatóvá válik, és egyben megismerhetik az elkerülés, a megelőzés eszközeit, módszereit. Éppen ezért a sértetté válás megelőzésének legfontosabb állomása a jellemző áldozati magatartások rendszerezése, a bűncselekmények létrejöttét elősegítő okok, körülmények feltárása, és - mindehhez illesztve - a védelem megszervezése és kiépítése.
Az Országos Rendőr-főkapitányság szakemberei szerint a vagyon elleni bűncselekmények esetében elenyésző részben fordul elő az a körülmény, hogy a sértetté válást alkohol, kábítószer vagy kábító hatású anyag fogyasztása segítette elő. Az uniós vizsgálatok is arról tanúskodnak, hogy a sértettel kapcsolatos szubjektív okok áttekintése során megállapítható: a legtöbb esetben ilyen ok nem áll a háttérben. A nevesített okok közül legjellemzőbb az óvatosság hiánya, ami különösen jellemző a lopás, betöréses lopás és csalás esetében. Lopásnál fontos előidéző körülmény még a hanyagság, illetve a szükséges vagyonvédelem elmulasztása.
A sértetti vizsgálatok révén jobban megismerhetjük a bűncselekmények áldozatává vált személyek jellemzőit (életkor, családi állapot, anyagi helyzet, a bűncselekményt előidéző körülmény stb.). Ebből a szempontból jelentősége van a sértettek anyagi helyzetének mint a bűncselekmények megvalósulását befolyásoló tényezőnek. A tapasztalatok szerint ugyanis a magasabb jövedelmi csoportok tagjai válnak nagyobb valószínűséggel vagyon elleni bűncselekmények áldozataivá. A különbségek a gépkocsi- és az alkalmi lopásoknál szembetűnők, mert ezeknél az eseteknél a "megszerzésre" kiszemelt tárgy a mérvadó.
A bűnelkövetés lehetőségének mértéke vagy az áldozatok életmódja is összefüggésben lehet a sértetté válás nagyobb rizikójával. A viktimológiai vizsgálatoknál ezt azzal mérik, hogy a válaszadó milyen gyakran jár el otthonról esténként. A rablás, a támadás vagy a fenyegetés bekövetkezésének veszélye kétségtelenül nagyobb azoknál, akik többször járnak el otthonról. Fontos szempontot jelenthetnek a sértetté válás veszélyének értékelésénél a bűnelkövetési körülmények, például az óvatosság hiánya.
