Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hazai biztonsági piacon jelenleg közel százezren dolgoznak, ebből huszonötezret foglalkoztat a Magyar Biztonsági Vállalkozások Munkaadói Szövetsége (MBVMSZ). A szervezet súlyát egyébként az is jelzi, hogy nyolcvan cégből álló tagsága a piac mintegy hatvan százalékát fedi le. Kaló József szerint a szakma egyik legnagyobb gondja az alacsony bérekből fakadó nagyarányú elvándorlás, és ebben a nem túlságosan szerencsés folyamatban maga az állam vállalja az egyik leghálátlanabb szerepet, mégpedig azzal, hogy a megrendelők közül talán a „legkőszívűbbnek” számít. Amíg ugyanis a piaci szereplők átlagos megbízási díja óránként 600 forint, addig az állam – amely a maga ötven százalékával természetesen a legnagyobb megrendelő – 390–450 forintot fizet óránként. Innentől kezdve a megrendelők egyszerű helyzetben vannak: előveszik a Közbeszerzési Értesítőt, kiszámolják az állami tarifákat és azokat érvényesítik az áraikban. Ezen csak a minőségi megrendelőnek számító cégek javítanak valamelyest, amelyek vállalják: úgy állapítják meg a biztonsági vállalkozók tarifáját, hogy az elérje saját dolgozóikét. Ami a nemzetközi összehasonlításokat illeti: egy belga vagy svéd biztonsági őr esetében a minimum-óradíj 12 euró, egy angol pedig 5,5–7 fontot keres hatvan perc alatt. Míg Szlovéniában öt euró a tarifa, addig a visegrádi négyeknél 1,2–1,84 euró. Rosszabb lehet a helyzet Románia és Bulgária Európai Unióhoz való csatlakozásával: ott a jelenlegi órabér 0,56, illetve 0,48 euró. Ráadásul az is bizonyosnak látszik, hogy az erdélyi és partiumi magyarok miatt keleti szomszédunkkal szemben nem vezethetünk be munkaerő-korlátozást. Kaló József szerint, ha az állam elvárja a tisztességes foglalkoztatást – ismeretes, hogy már hosszú évek óta a biztonsági őrök alvállalkozóként dolgoznak, holott valójában alkalmazottnak számítanak –, akkor az is elvárható, hogy tegyen is érte valamit, vagyis a nehéz költségvetési helyzet ellenére a biztonsági szolgáltatásokat igénybe vevő szervezeteinél legalább tartassa be a minimálbérre vonatkozó rendelkezéseket. Ez az intézkedés elősegítené a minőségi szolgáltatás fejlesztését, a vállalkozók és a dolgozók oktatását, amit egyébként a nemzeti fejlesztési terv célkitűzési is tartalmaznak. Ennek érdekében a szakma munkaadói és munkavállalói oldala egységes fellépésre készül egy október 19-én, Budapesten megrendezésre kerülő nemzetközi konferencián.
