Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az országban egymillió-hétszázezer férőhellyel bíró, húszezer, többé-kevésbé (inkább kevésbé) jó állapotban lévő óvóhely van, így általános iskolások is könnyűszerrel kiszámíthatják: nincs elegendő férőhely. Ráadásul az óvóhelyek túlnyomó többsége statikailag ugyan megfelelő, ám felkészültségében elavult, azokat még a második világháborús szemléletnek megfelelően alakították ki, így elsősorban házomlások és repeszgránátok ellen nyújtanak megbízható védelmet. Akadnak szerencsésebb országok, így például Svájc, ahol társasház nem építhető korszerű óvóhely nélkül. Finnországban nem egyszerű óvóhellyel, hanem rövid időn belül elérhető atombunkerrel rendelkeznek a polgárok, beleértve a Mikulást is. A finn hatóságok minden építtetőt köteleznek a többfunkciós óvóhely kialakítására, a létesítmények helyét narancs alapon kék háromszöggel jelzik. Magyarországon nincs óvóhely-létesítési kötelezettség. Igaz, az építtetőket sokszor ennél „fontosabb” dolgokra, például a gáz- és vízbekötések biztonsági szabályainak maradéktalan betartására is nehéz kötelezni. Elvileg a már meglévő objektumokat, óvóhelyeket karban kell tartaniuk a tulajdonosoknak, ennek ellenőrzése viszont finoman fogalmazva is hiányos, jó pár nagy bérház légópincéjében patkányok fürdőznek a talajvízben. A jelenlegi állapotok alapján kijelenthető: Magyarországon nem mindenki számára elérhető az óvóhely, a szakértők szerint ehhez több száz milliárd forintos beruházásra volna szükség. Erre nincs forrás, így egy aggódó családapa számára akad még egy lehetőség: az úgynevezett magánerős védett helyiség építtetése. Az egyik ilyen megkeresett cég, az Innoproject Kft. illetékese, Szatmári Károly szerint az érdeklődők eltérő módon ítélik meg a rájuk leselkedő veszélyeket. Akad, aki elsősorban a mérges gázoktól fél, míg a másik ügyfél inkább a nukleáris robbanástól tart. Van, ki több, van, ki kevesebb biztonsággal éri be. Az egyszerűbb, hétszáz-nyolcszázezer forintért már elérhető bunkerek is megvédenek például gázszivárgás ellen, ám a tizenöt-húszmillió forintos „csúcsóvóhely” már rendelkezik minden extrával, ami a többhetes, netán több hónapos túléléshez szükséges. Így víztisztító berendezéssel és saját víztárolóval, levegőszűrővel, az oxigénellátást több hétre biztosító berendezésekkel, aggregátorral, hulladékdarabolóval. Itt az életben maradás feltételei rendkívüli helyzetek esetében is több napon, héten keresztül biztosíthatók. Hol építtessek óvóhelyet? – hangzik a kérdés. Szatmári Károly szerint a védett helyiségeket célszerű az épület alatti pincében, garázsban kijelölni, mivel ezeket lehet a leggazdaságosabban és a leggyorsabban alkalmassá tenni erre a funkcióra. Fontos követelmény, hogy a szükségóvóhely felett vagy annak közelében keletkező por, tűz, hő és füstgázok hatása elleni védelem képes legyen az előre tervezett ideig biztosítani a teljes elzárkózást. A lég- és víztisztításon, illetve a hermetikusan zárható, tiszta tér kialakításán túl lehetőség van – ez megdobja a végösszeget – a kommunikációs hálózat, internet- és telefonkapcsolat kiépítésére.
