Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kétségtelen tény, hogy ma az olimpia, ezen belül is elsősorban a nyári, az a sportesemény, amely nemcsak a sportolók, hanem a rendező városok és országok álma is. Csakhogy az is bizonyos, hogy nem mindegy, mibe kerül egy ilyen rendezvény.
Márpedig Magyarországnak újra van egy ilyen álma. A 2020-as nyári olimpia élharcosa pedig a Budapesti Olimpia Mozgalom (BOM), amely továbbra is hisz az ötkarikás verseny budapesti megrendezhetőségében. A mozgalom sok eddigi érve mellett nemrégiben egy újabbal állt elő. A közelmúltban ugyanis megjelent Holger Preuss Az olimpiai játékok gazdasági háttere (The Economics of Staging the Olympics) című kötete, amelyet a Sanoma Budapest adott ki, a BOM támogatásával.
Ebben a 2004-ben született műben a szerző nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy az 1972 és 2008 közötti játékok elemzésével próbálja meg közérthetővé tenni a legújabb kori olimpiák gazdasági-pénzügyi aspektusait. A könyv legfőbb érdeme a folyamatok módszertanilag igényes elemzése és a tények bemutatása. Márpedig adhatunk Preuss véleményére, ugyanis a mainzi Johannes Gutenberg Tudományegyetemen a sportközgazdaságtan és sportmenedzsment professzora, az Olimpiai Kutató Társaság tagja, 2005 áprilisa óta pedig a Pekingi Sport Egyetem vendégprofesszora. Ezenkívül különböző szervezetek részére nagyszabású sporteseményekre készülő pályázatokkal kapcsolatban is ellát tanácsadói feladatokat. Bár az olimpia az amatőr sport legmagasabb szintű eseménye volt sokáig, ma már mindenki számára egyértelmű, hogy erős üzleti érdekek kapcsolódnak hozzá. Ráadásul a különböző szereplők érdekei is eltérők. Például a szervezőbizottság és a rendező ország közvetlenül abban érdekelt, hogy pénzügyi többlettel zárjon az esemény. A politikusok és a társadalom pedig abban, hogy az olimpia segítse elő az ország szempontjából lényeges fejlesztések megvalósulását és finanszírozását. A szponzorok és a média célja pedig az, hogy a játékok minél magasabb nézettséget hozzanak. A rendező ország gazdaságának szereplői alapvetően saját üzleti tevékenységük bővülését várják az olimpiától, a kiadásoknál viszont el tudnak képzelni jelentős állami tehervállalást is. Sok érdeket kell tehát összeegyeztetni – a könyv azt próbálja példákkal elmagyarázni, hogy mindez hogyan lehetséges.
Preuss szerint egy olimpia tervezésénél elsősorban a technikai megvalósíthatóságot kell górcső alá venni, és arra választ adni, hogy milyen, az olimpiától független beruházási projektek futnak a felkészülés időszakában. Azt is meg kell állapítani, hogy milyen állapotban vannak a rendezéshez szükséges sportlétesítmények, és milyen további beruházásokra van szükség. Ezt követheti a gazdasági megvalósíthatóság. A beruházások közvetlen makrogazdasági hatásainak számszerűsítésén kívül a szerző az indirekt gazdasági következményeket is számba veszi. A rendező ország megváltozott nemzetközi megítélése például komoly kereskedelembővítő hatással járhat.
Tehát mindenkinek ajánlható ez a könyv, aki egy kissé tovább akar látni az érzelmi oldalnál, és valóban kíváncsi arra, hogy milyen költségekkel, előnyökkel és hátrányokkal jár egy olimpia megrendezése.
