Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Manapság, amikor már friss állapotban és nem csak mélyhűtötten élvezhetjük a lazac finom ízeit, az elegáns étkezések fogásai között a „halak királynőjének” húsából készített ételek egyre gyakrabban vannak jelen. A lazac húsa ősidőktől fogva kedvelt táplálék: Marcus Gavius Apicius ókori gourmet szakácskönyve szerint már a rómaiak fogyasztották főzve, sütve és mártások kíséretében. A régi magyarok is felfedezték a lazac finom ízeit: Czifray István finom zöldséggel elkészítve ajánlja szakácskönyvében a XIX. század elején. „Keverj elvagdalt szardellát, uborkát, szarvasgombát, rakd rézlábosba, önts reá egy liter fehér bort, adj hozzá egy babérlevelet és finom száraz zöldséget. Főzd így egy fertály óráig. Aztán gyúrj össze fertály font vajat, egy kanál liszttel, szaggasd apróra, tedd a mártásba, add hozzá egy citromnak vagy narancsnak a levét és főzd mind jól együtt, s add fel az asztalra.”
A régi ínyencek a folyókból kifogott lazacok húsát értékelték leginkább, a tengerit nemigen kedvelték. Csak azután lett a tengeri lazacé az elsőség, amikor a vízminőség romlása következtében a lazac kihalt a nagy folyókból, a Rajnából, a Loire-ból, a Dunából, a Visztulából és legvégül az Elbából, az Oderából is. Joggal lett a tengeri lazac a gourmet-k kedvence, hiszen elmondható, hogy ennél egyetlen hal húsa sem ízletesebb. Rózsaszín húsában több aromaanyag van, mint a pisztrángéban, 25-30 százalékkal több fehérjét tartalmaz és hússzor több vitamint. Nyilván döntő része van ebben a lazac mozgalmas életének, hiszen élete során állandóan mozgásban van. Miután a folyók és patakok forrásvidékén megszületett, kétévesen megkezdi nagy vándorlását, és végtelen távolságokat tesz meg az Atlanti- és a Csendes-óceánban, eközben sós vízi hallá változik. Évek telnek el a tengeri vándorlással, miközben a lazac állandóan kedvenc táplálékait keresi és fogyasztja, a kis rákokat és halakat. (A rákok egy speciális vitamint tartalmaznak, a xantofillt, ez adja a lazac húsának jellegzetes rózsaszínjét.) Nagyon sok akadályt kell a halnak leküzdenie, amíg végre eljut az óceánból az ívás színhelyére: ár ellen úszik a folyókban, hegyi patakokban, olykor vízeséseken, zsilipeken, vízduzzasztókon kell átjutnia, de az ösztön oly erővel hajtja, hogy minden nehézséget leküzd. Ha kell, feldobja magát a levegőbe, akár két-három méteres magasságkülönbségen is képes átjutni. Mindehhez tudni kell, hogy a hatalmas erőfeszítések közepette a lazac hetekig egyáltalán nem táplálkozik. A biológusok szerint ilyenkor a hal gyomra összeszűkül, emiatt már lesoványodva érkezik az ívás színhelyére. Maga az ívás körülbelül tíz napig tart, és annyira igénybe veszi a halak erejét, hogy csak a legerőteljesebb példányok élik túl, és képesek megtenni a visszautat. Mivel a szerelem köztudottan vak, az ívás egyben halálos csapda is sok lazac számára: halászok, hobbihorgászok, sőt egész medvecsaládok várják az ívásra érkező lazacokat Alaszkában és más lazacparadicsomokban. A lazacok új nemzedéke két-három évet tölt a „gyerekszobában”, csak ezután indul hosszú útjára az óceánok vizében. Az új lazacnemzedék aztán a hatodik életévében tér vissza szülőhelyére, és akkor minden kezdődik elölről.
Manapság sok lazac, amit fogyasztunk, a norvég fjordokban, svéd tengeröblökben és a világ sok más részében működő lazacfarmokról érkezik. A tenyésztés technikája nagyon magas színvonalú: mesterséges áramlással késztetik az acélsodronyok közt tartott halakat, hogy annyit ússzanak, mint egy hegyi folyóban, és ezáltal jól kifejlődjék izomzatuk és húsuk. Magas vitamintartalmú táplálékkal is segítik fejlődésüket. Érdekes módon a legízletesebb füstölt lazac mégsem a norvég fjordokból vagy Skóciából kerül a piacokra, hanem a svájci hegyek közül érkezik. Sankt Gallen közelében egy Gerd Kübel nevű színész 1978-ban vásárolt egy parasztházat, amelynek oldalába füstölőt épített. Eredetileg az volt a terve, hogy pisztrángokat füstöl benne, de véletlenül megismerkedett Israel Kaplannal, akinek nagyapja hajdan Riga „lazackirálya” volt, a cár udvari szállítója. Az idős Kaplan ismerte a „lazacfüstölés 25 titkos aranyszabályát”, társult Kübellel és egyesült erővel létrehozták a világ legjobb füstölőjét a svájci hegyek közt. A Kübel-lazac egyedülálló, kiváló minőségével, finom ízeivel az idők folyamán világhírre tett szert. Valójában persze norvég lazac ez is, a svájci hegyek közt füstölve. Némi szerencsével Magyarországon is hozzájuthat az ember.
