Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A megoldás tehát a szerelem istennőjének, Aphroditének a szigete, amely három világrész, Európa, Afrika és Ázsia találkozásánál fekszik, és Magyarországnál tízszer kisebb. E relatív kicsinységet csak azért említem, mert magyar ember ritkán hall olyan mondatot külföldön – miként történt márciusban Cipruson –, hogy „könnyű nektek, nagy ország vagytok”. (Valami olyasmiről folyt a beszélgetés, hogy a ciprusi állam inkább befizeti az uniós büntetéseket, ám „ne sürgesse őket senki”.)
Könnyű nekünk? A larnacai repülőtéren leszállva a Budapestről érkező gépről, mintha a nyugalom szigetére érkeznénk: sehol nem látni ideges, kiabáló embert, ráérnek. Az autóvezető dudál, ám ez nem agresszív, magyarországi, „menjél már, te barom!” harsona, hanem jókedvű, „szervusz, a kanyar előtt vagyok, jövök, süt a nap, most itt jobbra fordulok” jelzés. Akár a Közel-Keleten – hiába, nyolcvan kilométerre van Libanon –, a duda itt is „helyettesíti” az irányjelzőt. Görög embert egyébként sem lehet siettetni, annál sokkal büszkébb. (A ciprusi dialektust úgy-ahogy értik a szárazföldi hellének.)
Könnyű nekünk? A ciprusi átlagéletkor rendkívül magas, nyolcvan év felé közelít a hölgyeké, és öt-hat évvel maradnak el mögöttük a férfiak. Ebben az élettempón kívül szerepe van az egzisztenciális biztonságnak is, mert noha az árak mindenütt 10-20 százalékkal magasabbak, mint Magyarországon, a ciprusi átlagfizetés átszámítva 350 ezer forint körül van (ebben már benne van az ott dolgozó orosz, lengyel, magyar, thaiföldi fiatalok bére is), és – több itt élő ember elmondása szerint – még a nyugdíjasok is félre tudnak tenni.
A nyugalmon túl a tengeri levegőben, a napfényben és a rendkívül egészséges táplálkozásban kereshető a magas átlagéletkor titka. Rengeteg, pozitív koleszterinben gazdag halat, gyümölcsöt, salátákat fogyasztanak. A citromfák termése például tavasszal még édes, az ember egy álltó helyében képes elfogyasztani pár C-vitamin-bombát. A ciprusiak salátáikat is citrommal savanyítják, ecetet csak a turisták kedvéért tesznek az asztalra.
A magyar ember még ugyan nem, ám a német, skandináv vagy angol nyugodtan megteheti, hogy a csúszós, latyakos európai télből pár hetet, netán hónapot a szigeten tölt vitaminkúra gyanánt: nap, tengeri levegő és ételek, sok saláta és jó borok várják. A magyarok inkább nyáron látogatnak Ciprusra, a melegvizű tengerpart miatt. Fürdőzni májustól októberig lehet, de a helyiek közül sokan még novemberben is élvezik a víz örömeit.
Annyi bizonyos, könnyű a macskáknak! Azok ugyanis szent állatnak számítanak, egészen Szent Teréz óta. A kora középkor századaiban ugyanis patkányok és más rágcsálók keserítették a helyiek életét, mígnem Szent Teréz egy hajórakomány macskával kötött ki a sziget partjainál. A ciprusi macskák ennek megfelelően határtalan önbizalommal viselkednek. Egy este a tengerparton három macska ugrált a térdemen, és szemernyi kétségük sem volt atekintetben, hogy az etetésükre és a szórakoztatásukra teremtettem.
