Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Csíki-Hargitát Csíkszeredáról, a negyvenhatezer lakosú, jelentős részben magyar anyanyelvű városból a legkönnyebb megközelíteni. Innét csak 22 kilométer Hargitafürdő, Hargita megye legmagasabban fekvő lakott települése, egészen pontosan 1350 méter magasan. A fürdő elnevezés az itt lévő borvizes gödrökre utal. Ez a Kárpát-medence hidegpontja, a havas napok száma évi százhatvan-százhetven.
A hegység másik része a Madarasi Hargita, ide Székelyudvarhely felől a legegyszerűbb eljutni. Itt a sípályák 1500–1700 méter magasan vannak. Kezdőknek a Sugó-patak melletti pálya ajánlott, a Vargyas nevű útvonal közepesen nehéz. A Mihály sípályákon csak profiknak érdemes próbálkozni: a Kicsi Mihály csupán egy kicsivel könnyebb a Nagy Mihály pályánál. A Madarasi Hargita legmagasabb csúcsa 1801 méter, tapasztalataink szerint nem különösebben megerőltető a megközelítése. Ráadásul fenyőerdőkön keresztül vezetett az út, és a – székelyek által szentnek is tartott – hegy tetejéről tiszta időben szép kilátás nyílik a kis falvakra. A hegy északnyugati oldalában található a híres madarasi menedékház, amelyet 1941-ben építettek és tavaly újították fel: itt 2, 4, 5 és 12 ágyas szobák várják a vendégeket, egy időben összesen több mint százat. Mi azonban nem itt, hanem Géza bácsinál szálltunk meg, aki naphosszat fenyő- és borókateát főzött a vendégeinek és székely medvetörténetekkel szórakoztatott bennünket.
Az utóbbi években a hargitai síterepek látványos változásokon mentek keresztül. A környéken több helyén is megszűnt a bányászat, és a befektetők egyre több panziót és hotelt építenek. A sípályák ráadásul egyre jobban karbantartottak, és a pályákon számos lift és felhúzó közlekedik, általában reggel kilenctől délután öt óráig üzemelnek, ám csoportok esetében engedékenyebbek a helyiek, lehetőség van a hosszabbításra. A Csicsói Hargitán a Madarasinál is több pálya van: három könnyű (Tófalvi, Ózon, Kossuth 3), két közepesen nehéz (Csipike és Kossuth 2), és két igen nehéz (Miklós és a Kossuth 1).
Ha pedig netán valaki unná a síelést, meglátogathatja Székelyudvarhelyet és Csíkszeredát. Előbbi, a „székely anyaváros” neve először egy XIV. századi tizedjegyzékben szerepelt, az igazi fejlődés a kiegyezést követően indult meg. A XX. század elejére Udvarhely lakosságának egyharmada kisiparos volt, megjelent a vasút, gyárak, egyletek, új iskolák alakultak. Ma Székelyudvarhely az erdélyi magyarság egyik szellemi fellegvára. A városban olyan műemlékeket láthatunk, mint a gróf Bethlen János által 1670-ben alapított református kollégium – itt tanult például Orbán Balázs, Benedek Elek vagy Barabás Miklós festőművész –, a Tamási Áron Gimnázium, amely a város egyik legattraktívabb épülete vagy a Márton Áron-szobor. A Székely Támadt Várat János Zsigmond fejedelem építtette 1562–65 között az ellene fellázadt székelyek megfékezésére Székelyudvarhely központjában, az egykori nyugdíjasok parkjában pedig 13 történelmi és közéleti személyiség – például Bem apó, Bethlen Gábor, Báthori István – bronzszobrát 2004-ben leplezték le.
Csíkszereda a Nagy-Somlyó hegy nyugati lábánál fekszik. Az első létezését bizonyító okirat a XVI. század közepén keletkezett, kibocsátója – János Zsigmond fejedelem édesanyja – Izabella királyné, aki ebben – a portának fizetendő adón kívül – mentesítette a város lakosságát az adófizetés alól. A városban – miként Székelyudvarhelyen is – mára egyre többen próbálkoznak a turizmusba belevágni, Székelyföldön egyébként is egyre több településen látnak fantáziát a falusi turizmusban, ezzel próbálják kiegészíteni szerény jövedelmüket. Az elmúlt évtizedben számos panzió épült és újult meg, sok helyen fából épült, megőrizve a népi építészet értékeit. Ezek szobáit általában fabútorokkal rendezik be. A családi házakat és panziókat margarétával minősítik, amely nem egyenértékű a szállodáknál használatos csillagos minősítéssel, ám például a három margaréta már azt jelzi, hogy minden szobához külön fürdő tartozik.
