Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Koppenhága fejlődésének alapjait Absolon, Roskilde püspöke a XII. században egy vár építésével vetette meg. A stratégiailag előnyös helyzetben lévő, gyorsan növekvő és gazdagodó kereskedővárost háromszáz évvel később VII. Erik király a székvárosává emelte és komoly erődítményrendszerrel vette körül, amely egészen a XIX. század derekáig állt. Mivel pedig csak ennek „korlátozó hatálya” után, 1852-től lehetett a falakon kívül is építkezni, a történelmi városmag meglehetősen zsúfolt, cserébe viszont a turisták gyalogszerrel – vagy két keréken – is könnyen felfedezhetik. A drótszamár már csak azért is ajánlott, mert a várost keresztül-kasul behálózzák a jól kiépített, az autóforgalomtól szintben is elkülönülő kerékpárutak. A belvárosban pedig a turisták egy húszkoronás bedobásával szabadon kerekezhetnek a nevezetességek közelében leparkolt, élénk színűre mázolt bicajokkal (használat után a fémpénz visszajár).
Ahol sokat lehet sétálni
A település egyik központi része és a városnéző túrák gyakori kiindulóhelye a Városháza tér (Radhuspladsen). Az olasz reneszánsz stílusban épült városháza kapuja fölött a városalapító Absolon püspök aranyozott szobra látható. Kiváló körpanorámát nyújt a belváros legmagasabb, 105 méter magas tornya, ahonnan tiszta időben a Nagy Belt-szoros fölött átívelő világhírű híd (Storebaeltforbindelsen) és a svéd tengerpart is látható. Az épület mellett ül H. C. Andersen (születésének bicenternáriumát tavaly ünnepelték), a dán mesekirály egyik bronzszobra, amellyel szívesen fényképezkednek az idelátogatók. Egy másik szobrát a Rosenborg-kertben, egy bukszuslabirintus közepén fedeztük fel.
A Városháza térről indul a kedvelt bevásárlóutca, az 1,8 kilométer hosszú Stroget (valójában több egymásba fonódó utcából áll), amely olyan, mint a Váci utca, csak egészen más: nem indokolatlanul drága, és nem is arisztokratikusan gazdag. A nagyáruházak mellett jól megférnek a hangulatos sörözők, kávézók, alternatív művészeti butikok. A közelben bújik meg az Erotikamúzeum, amely szűk helyiségeiben nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy bemutassa a szexualitás állomásait – az ókortól napjainkig. A Stroget másik végpontja a Kongens Nytorv tér, ahol szombatonként régiségvásárban szerezhetjük be a családi „ezüstöt”. A tér túloldalán található a Nyhavn (Új kikötő), amely a város egyik emblémájává vált gyönyörűen helyreállított, üde színekben pompázó épületeivel. Szinte mindegyik ház aljában egy-egy vendéglő vagy söröző várja a frissülni, falatozni vágyókat, a kikötő kövein pedig sokan isszák sörüket, helyiek és idelátogatók vegyesen. A kikötő bekötő csatornáját – amelyen lakó-, vendéglátó- és városnézőhajók ringatóznak – a XVII. században ásták. Érdemes befizetni az innen induló vízibuszos kirándulásra; egy óra alatt a belváros a csatornahálózat mentén más perspektívából is megismerhető.
Visszatérve a kikötőbe egy gyors sétával elérhetjük az Amalienborg teret. Itt található a királyi család rezidenciája. A tér négy sarkán egy-egy palota, itt látható minden délben az őrségváltás (sok turistával). A parádé a királynő jelenlétében természetesen nagyobb. A váltás közel sem olyan merev, mint a londoni verzió, bár a gárdisták hasonlóképpen elvesznek szőrös fejfedőik alatt, mégis az egész nagyon jó kedélyű, a katonák masírozás közben kimosolyognak az arcukat tíz centire megközelítő kamerákba, és nem jönnek zavarba, ha vonulás közben egy-egy turista útjukat állja.
A kötelező látnivalók:
a hableány és a Tivoli
Koppenhága egyértelműen legismertebb alakja a kis hableány (Den Lille Havfrue), akinek szobra alig észrevehető a tengerparton. A lányka legfőbb ismertetőjele, hogy évszaktól és napszaktól függetlenül sokan fotózzák, a közelébe merészkedő vízibuszokról is. Andersen hősnőjét 1913-ban Edvard Eriksen formázta meg bronzból. Időről időre vandálok megrongálják, erről tanúskodnak a restaurációs hegesztésnyomok. A dán főváros legnagyobb élményt nyújtó része a koppenhágai Városliget, a Tivoli. A világ leghíresebb vidámparkjainak egyikeként mindent kínál, ami 3 és 103 éves kor között érdekes lehet: körhinták és játéktermek, céllövöldék, hagyományos és egzotikus éttermek minden árkategóriában, kávézók és sörözők. A betérőknek egy jó tanács: ha négy-öt játéknál többet akarnak kipróbálni, érdemes bérletet váltani, amellyel ingyen felülhetnek bárhová.
Sör és szabadság
Sörimádóknak kötelező a régi sörgyárban kialakított Carlsberg múzeum bebarangolása, amely régi – de jó karban tartott – épületeivel hűen jellemzi a XIX.-XX. század fordulójának ipari építészetét. A belépőhöz három sörkóstolás is jár! A kiállítás sorra veszi a sörkészítés fázisait, ötletesen vegyítve az eredeti eszközöket a modern technológiával. Különösen emlékezetesek a húszas évekből megmaradt sörszállító kisautók. A gyártulajdonos Jacobsen család nagy művészetbarát lévén jelentős gyűjteményt halmozott fel az évtizedek során, a főként antik művészetre és XIX. századi francia festményekre koncentráló kollekciót kiállították a múzeuban.
A dán főváros különlegessége Christiania Szabadállam. A hippiváros a hatóságok utólagos jóváhagyásával 1971 óta létezik a hajdani városvédő erőd területén. Az üressé vált katonai épületeket önkényesen elfoglalók utópiája mára a múlté, de érdemes belátogatni. Az utakon sok szabad szellemű gyerkőc meg kutya rohangál, lépten-nyomon rögtönzött kiállításokba, különféle produkciókba botlunk. A hely jellegzetessége a Harley Davidson-szerű régi Christiania bicikli.
