A Magyar Nemzeti Bank (MNB) épülete 1905-ben készült el. A XIX. század végén egyetlen épület állt a mai Szabadság tér helyén, az 1786-ban épült Újépület, amely az 1848–49-es szabadságharc után börtönként és kivégzőhelyként funkcionált. Nem volt tehát meglepő, hogy az épület lebontása után a helyén kialakult teret a szabadságról nevezték el. A területet parcellákra osztották és az Osztrák–Magyar Bank ide tette át székhelyét.
A bank 1900-ban pályázatot írt ki egy új székház tervezésére. Erre négy magyar és négy osztrák tervező küldte el elképzeléseit. A zsűri Alpár Ignác terve mellett tette le a voksát, mert a téren akkor már épülő Tőzsdepalotát is ő tervezte. Az építés három évig tartott, és a tervezett 3 helyett 4,5 millió koronába került. Alpár a homlokzatot erőt és nyugalmat sugárzónak tervezte, a Szabadság tér felőli oldala díszesebb, harmonizál a szemben lévő Tőzsdepalotával. A reliefeket Szennyei Károly, a szobrokat Tóth István, Róna József és Markup Béla készítette. A belső kialakításban Alpár nagy szerepet adott a funkcionalitásnak, elszigetelt, kis irodákba tette az ügyintézést és zárt belső udvart alakított ki, hogy a pénzszállító kocsik biztonságosan érkezzenek meg a bankba.
Alpár 1955-ben született Schöckl Ignác néven. Gyenge iskolai teljesítménye miatt szülei kőművesinasnak adták, Hauszmann Alajos mellett kezdett dolgozni. Az építészmester felfedezte a fiúban rejlő tehetséget, és egyetemre küldte. A berlini akadémiát 1877-ben fejezte be, majd hazajött Budapestre. Hauszmann és Steindl Imre mellett tanított több évig tanársegédként a Műegyetemen, majd saját irodát nyitott. Munkásságát nem a könnyed neoreneszánsz, hanem a késői historizmus antik és ókori keleti elemek vegyítésével kialakított, monumentális válfaja jellemzi. Ars poeticáját 1916-ban így fogalmazta meg: „technikai kivitel, vagyis jó iparos munka, lelkiismeretes adminisztráció, vagyis szigorú ellenőrzés, az épületnek beillesztése a környezetbe, illetve a városképbe, lehetőleg monumentális formában”. A jó iparosmunka és adminisztráció valóban sok esetben teljesült is, mivel Alpár az építészcégei révén sokszor a kivitelezést is személyesen ellenőrizte.
Ő tervezte többek között a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot (ma a Belügyminisztérium épülete), a Magyar Általános Hitelbankot (ma Pénzügyminisztérium), a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületet (ma Budapesti Értéktőzsde) és a Tőzsdepalotát (ma Magyar Televízió) is.
Bodolóczki Linda